Boldizsár jan.06.

A Háromgyerek közül van két ritka keresztnevű, és egy gyakori. Csütörtökön az egyik ritkának, Boldizsárnak ünnepeltük a névnapját egy amolyan 24 óra alatt szerveződött családi-összeröffenéssel. Én mindig is mondtam, hogy a spontán-bulik a legjobbak...

Tavaly Árcsi és Bercus névnapjáról megfeledkeztünk (már jártam kanosszát ezügyben), mivel Áron névnapja nagyon közel esik a szülinapjához, valamint Boldi szülinapjához, és a szülinapi-maratonban kiesett, hogy bele kéne vegyíteni egy "boldog névnapot" is. Bercuskámnak pedig őszintén bevallom a mai napig fogalmam sem volt, hogy mikor is van a névnapja, s ezidáig ezt még senki sem kérte rajtam számon. Enyje-benyje, kikupáltam magam, íme:

Áront április másodikán ünnepeljük majd, esetleg július elsején, ha ez előbbit elfelejtettük volna, de nem fogjuk. Amit eddig is tudtam: Áron neve héber eredetű, azt jelenti, hogy "ihletett, tisztánlátó". Bernát a német Bernhard név magyar megfelelője, eredeti jelentése "medve", "erős". Bercust május huszadikán köszöntjük majd fel, esetleg június 15, július 3, július 24, augusztus 19, szeptember 28 ????

Boldizsár babilóniai eredetű név, a Baltazár magyaros formája, a keresztény hagyomány szerint a napkeleti bölcsek egyike, akit gyakran fekete bőrűként ábrázolnak. Jelentése: Baal isten óvja életét.

Boldig névnapot Boldi!

Pirítós

Vacsi közben Árcsi kért egy pirítóst, és mivel már jó sokat evett, a sercli melletti kisebb szeletet tettem be neki pirulni, majd az "anyaaaa, ez túl kicsi" nyávogást megelőzendő mondtam hozzá egy kis körítést:
-Árcsi, nézd milyen picurka, aranyos pirítóst csináltam neked!
Áron szeme felcsillant.
-Olyan kedves, ez az én kisbabám! - és megsimogatta a frissen elkészített pirítóst, majd hozzátette:
-Hú, kisbabám, neked felszökött a lázad! - és nevetett.

Természetesen egy falatot sem evett belőle....

Hősök

Ma a két nagyobbik oltást kapott. Zokszó, hiszti és könnyek nélkül csinálta végig mind a kettő. Este tejszínes málna volt a jutalmuk. A hülyének is megéri...

Ja, volt még nálunk futószemölcs, száj- és köldökekcéma, így aztán a patikában is hagytunk egy ötezrest.

Bercus kimászik

a rácsos ágyból. A két ünnep között Namuéknál hajnalban azzal örvendeztetett meg minket Berci, hogy megjelent az ágyunk végén egy dvd-vel, és azt mondta, hogy

- etye, aka, aka!

Ehhez ki kellett másznia a rácsosból, kinyitnia az ajtót, ágaskodva a kilincsért, utána ajtó kívülről visszacsuk, csak a rend miatt, majd le a lépcsőn egy emeletet, dvd-k kiborítása a földre (közben nappali amortizálás), a megszerzettel vissza az emeletre és aztán ébresztő.

A kimászást itthon is tudja, csak az a baj, hogy míg a Zöldkőben falépcsők vannak, addig nálunk kőlépcsők, fém élzárókkal, itt egy leesés tuti sebészet. Így most én is Bercussal alszom, aki reggelente kimászik és megpróbál kiosonni, de a gyerekrács is útját állja.

Most már aktuális egy teljes átrendezés: Boldinak emeleti nagyfiús szoba, és az aprónép alszik lent. Vagy valami.

BUÉK

Most is a szokásos csapattal szilvesztereztünk, csendes ülős üzemmódban.

Az idén viszont az abonyi hurkatál mellé oldalast is sütöttünk, amire ráadásul Dóri kattant rá, mint ötletre, pedig ő aztán betegesen undorodik és taszul a csontos hústól , mint olyantól (Miközben ezt írom pont itt sóhajtozik, hogy mikor sütünk megint, pedig ő nem is evett egy falatot se, de azért milyen jó csinálni... nóóóóóóóóóórmális?)

A kaja fincsi volt, a buli tökéletes (hányás se volt, mint kis tanítványaimnál...), de azért a gyerekek reggel kíméletlenül felvertek minket hétkor. Aztán szánkózás és újévi koncert: BÚÉK 2011!

Füstli dicsérete

A mai esti mesék egyike arról szólt, hogy az erdei állatok főzőversenyt rendeztek az erdőben, de pórul jártak, mert a torkos borzt kérték fel bírának.... Ezen felbuzdulva:

-Boldi, szerinted én elindulhatnék egy főzőversenyen?
-Igen, megszerezhetnéd mondjuk a harmadik, vagy második, első helyet!
-Köszi, ez jól esett. És szerinted mit főzök a legjobban?
-Virslit!

Újévi szánkózás

Az újévben kétszer is kimentünk szánkózni a közeli kutyaszarató dombra, ahol vékony hóréteg fedte, amit kellett. Áron és Berci is nagyon élvezte a csúszkálást, és bekerülhettünk volna akár az Amerika legviccesebb családi videói sorozatba, ha éppen ment volna a videófelvevő, amikoris Dóri nekieresztette Bercust a lejtőn fordított szánkóállásban, de mivel Bercus is menetiránynak háttal térdelt, ezért a felgyorsulás után, mikor a szánkó papírforma szerint elakadt, Berci 3/4 fordulatot követően a hátán puffant a hóban. A gondos apa, aki meg lent várta Bercit, erre hangosan elkezdett röhögni, még jó hogy más nem volt ott, kaptam volna a visszataszító megjegyzéseket...

Az eset után Berci érthetően ódzkodott Dóri és a szánkó közelségétől, így aztán velem csúszott néhányat.

Az az igazság, hogy a szilveszteri buli másnapján nem volt könnyű rávenni magunkat a szánkózásra, de végül tök jól sült el. (Ezt itt Dóri kedvéért írtam, aki hallgatta elégszer a kelletlen morgásomat.)

Ovis GPS

30dikán zsúrba voltunk hivatalosak Hannához. Még a mennyei finom csokitortánál is jobban örültem az alábbiaknak: Hosszabban beszélgettem Trixivel, Bojka mamájával. Bojka Boldi csoporttársa, és bizton állíthatom a legszebb kislány az oviban, ráadásul ő kívül-belül szép, ami nagyon jó párosítás. Fiús anyukaként ilyen menyről álmodom, bár az még odébb van. Vagy mégsem?

Trixi mesélte, hogy ősszel elmentek kirándulni egy hatalmas búzamezőre. Otthon Bojka egy befőttesüvegbe összegyűjtötte a kincseit, amit aztán elásott/elásatott a mező közepéj, és kiejelentette, hogy ahhoz a fiúhoz fog feleségül menni, aki megtalálja a kincsét. Pár perc után hozzátette:

-Azért a Boldinak rajzolok egy térképet!

Rajzolj Bojka, és esküszöm megkeressük!

Síelés

Karácsony után háromnapos pasis kimenőt kaptunk Bobekkal, hogy Andriskáékkal kiegészülve elmehessünk síelni Kokavára. Andris Boldi ovistársa volt tavaly, idén már büszke elsős és mindketten a logopédus Edit páciensei "R"-ügyben. Amit ezek három napon keresztül összerhhaccsoltak az olyan volt, mint valami arisztokrata-képző.

Andris és Boldi minden délelőtt kb. másfél órát töltött azzal, hogy megbeszéljék a stratégiát:

- Én megyek elől a felvonóval! - mondta Andris

- Jó de én csúszok elöl lefelelé menet! - így Boldi

- De a végén engedj előre, ott az aljánál, mert én megyek be elöl a kapun.

És ezt a párbeszédet gyakorlatilag minden sorbanállás közben megismételték, kielemezve azt is, hogy ezt az előző körben hogyan sikerült megvalósítani. Mi meg Andris papájával (István) közben nagyokat derültünk ezen.

Mivel csak a legmelegebb napon kúszott a hőmérő higanyszála -10 fok fölé, ezért rendszeresen mentünk forró csokit és forralt bort inni a hüttébe. Itt állandóan lobogott a tűz a nyitott kandallóban és az árakről csak annyit, hogy egy forró csoki-forralt bor- hot dog - sztrapacska - sült krumpli kombó került 5 €-ba.

Esténként is kimentünk még egy két órácskára a kivilágított pályára síelni a fiúk nagy örömére, így aztán nem csoda, ha esténként Boldi úgy aludt el, mint akit agyonvertek.

Túl sok kép és videó nem készült, mert ahhoz keveset sütött a nap egyrészt, és lefagyott volna a kezem másrészt, de azért itt egy kis esti lesiklás Bolditól:<

Ikrek a fa alatt

Boldi az ünnepek alatt talán azt várta a legjobban, hogy találkozhasson Szidivel és Danival, akikkel mint mindig, most is teljes volt az összhang. Bellával együtt kipróbálták az összes új játékot, és reményeim szerint hétvégén folyt.köv.!

Nagycsalád

25dike délután pizsamáinkat hátrahagyva kilátogattunk Hidegkútra, ahol Gáboréknál gyűlt össze népes családunk. Emlékszem, mikor Esztivel ketten vigyáztunk Fannira,Lilire,Bálintra,Ambrusra,Barnira, míg a szülők, azaz a nagybátyáim/nénéim ettek-ittak, beszélgettek. Nagyon élveztük a pesztrálást, s jó tett helyébe jót várj, most ők vigyáznak a mi csemetéinkre, mi pedig eszünk-iszunk-pletykálunk most már a szülők asztalánál. Szeretem a családomat, köszönet értük! (Azt hiszem ez utóbbi leginkább Nektek szól Mária és Sándor dédi!)

Pizsibuli

Az igazi ünnep számomra nem a fa alatti pompa, hanem inkább a másnapi pizsibuli, mikor együtt ébred a család (mindenki Nagyvadiéknál alszik). Idén még az ebédhez is pizsamába ültünk le, és egész délelőtt együtt játszottunk, értelmet adtunk minden újnak a fa alatt.
Szeretet ünnepe, ezt tanítom a gyerekeknek.

Áron és az új, sárkányos satyak egyvelege

Boldog karácsonyt!

24-dikére már nem maradt semmi feladat, szerettem volna, ha ez a nap mindenféle kapkodás nélkül az ünnepről szólhatna. Reggel kicsinosítottuk magunkat, a gyerekek felvették a szerintük legszebb, legünnepibb ruhájukat (ez Árcsikám esetében egy bugyikék tréninggatyó volt, igaz inggel, egyszerűen nem lehetett lebeszélni róla), és délelőtt átmentünk a GáborÁronba, ahol Éva nagymama, Sanyi nagypapa és Sanyi gyönyörű karácsonyi asztallal, feldíszített lakással, fenséges ebéddel vártak minket. Nagyon jól éreztük magunkat, nem is indulhatott volna szebben az ünnep. Rengeteg fényképet készítettem, de sajnos ezek is a véletlen törlés áldozatai lettek. A legjobban azt sajnálom, melyen Sanyi nagypapa szerelt Bercivel ill. mikor Sanyi segített beüzemelni a távirányításos autót Bercusnak, nagyon kedves mosolygósan molyolós képek voltak...., a gyönyörű asztalt sem tudom megmutatni, sem a gyerekek vigyorgó pofiját...

Délután a Zöldkőben folytattuk a családi együttlétet, NamuvalNagyvadivalEsztivelZsoltivalPannivalMáriaSándorÉvadédivel.

Erről már képek is születtek, helyesebben, megmaradtak... (A többit majd holnap töltöm fel.)

Boldog karácsonyt mindenkinek!