Július 31-dikén véget ért a balatoni nyár, és augusztus 20-dikáig visszamentünk Bogdányba, de a kettő között még beugrottunk a Hajógyári-sziget csúszda-parkjába, magunkkal vittük Pannit is, akit Boldi elképesztő lovagiasan kísért fel s le, minden csúszásnál gondosan maga mögé ültette, fogta a kezét a lépcsőn.... Azért Panni sem tartozik a beszari kétévesek közé.....
szerda, augusztus 25
Duálunio
Árcsi mostanában úgy szeret délután elaludni, hogy odabújok mellé, és ő pedig ölelgeti a nyakamat. Jó ez mindkettőnknek. Ma félálomban közölte:
- Ajajjjj, mi nem létezünk össze, mi kettőnk vagyunk!
kedd, augusztus 24
Borús napok
A balatoni nyaralás 12 napja alatt csak ötször jutottunk ki a strandra, nem voltak hozzánk túl kegyesek az Égiek. Ennek ellenére egy percig sem bánkódtunk, pulcsikkal, esőkabátokkal felszerelkezve sétáltunk a mólón, lepkehálóval próbáltunk snecit fogni, dagadtra etettük a vadkacsákat, hattyúkat, ellátogattunk a Veszprémi Állatkertbe (http://www.veszpzoo.hu/main.php), amit mindenkinek ajánlok, gyönyörű környezet, és az új játszóház valami elképesztően profi! Bár az időjárás előrejelzés ránk hozta a frászt, de így utólag állíthatom, hogy a Balatont a borús napokon is lehet élvezni!
hétfő, augusztus 23
Boldog 80. születésnapot Éva dédi!
Mária dédi jó példáján felbuzdúlva, Éva dédi is betöltötte a nyolcvanat, amit a legélvezetesebb kiskorúak társaságában ünnepelni, akik boldogan segítenek elpusztítani a tortát, hogy ne kelljen sokáig nézegetni azt a fránya számgyertyát a tetején! Nagyon büszkék vagyunk Rád Éva dédi, sokan tanulhatnának Tőled, hogy-hogy lehet ilyen fegyelmezetten és derűvel végigélni egy hosszú hullámvölgyet, ami szerencsére már a múlté, hisz most is Balatonon nyaralsz, mint a régi szép időkben! Isten éltessen sokáig!
Nyári állatok
Ezen a nyáron a Balatonon egészen sok és érdekes állatos kalandunk volt.
Láttunk siklót, szájában snecivel, miközben a hattyúkat etettük, köztük a pelyhes szürke újszülötteket.
Nekem a legnagyobb élményem egy vihar másnapján volt. A víz elég hideg volt, de azért kimentünk strandolni, néztük a Balatont. A parttól nem messze észrevettem egy kb 70 centis nagy döglött halat, amit valószínűleg a vihar nekidobott a partnak és ott sodródott a vízben. Áron persze meg akarta nézni, így aztán a nyakamba vettem, hogy megszemléljük a dögöt. Nem voltunk tőle fél méternyire, mikor kiderült, hogy nemhogy nem dög, de ráadásul semmi baja sincs. Ott volt egy bazi nagy hal, és szinte meg lehetett simogatni a hátát. Ilyenkor persze inkább borzad meg fél az ember, csak nem veszett a hal????
Lényeg az, hogy a hal a strandon úszkált, kifejezetten lassan, időnként lebukott, néhány métert ment a víz alatt, aztán megint feljött. Végül egy srác "mögélopózott", és kiemelte a vízből, de az kicsusszant a kezéből és valószínűleg végleg vérig sértődve eltűnt.
Mondtam is neki, hogy hiba volt így elszúrni az első ember-hal kapcsolatfelvételt. Ebben maradtunk és aztán rendeltünk a büfében egy hekket...
A másik vicces sztori a veszprémi állatkerthez kapcsolódik, ahol láttunk egy vízidisznót, ami a leírás szerint annyira csak növényeket eszik, hogy nem is tekintik a húsát húsnak, így ebben az értelemben akár kósernek is tekinthető. Szóval nem tréfa a kósertés!
Andris szülinapja
Július végén Almádiból ellátogattunk Sóstóra, hogy együtt ünnepelhessük Andrissal a hetedik szülinapját. Mivel orkán erejű szél süvített a parton (ezt egyedül Berci és néhány vizisíelős siklóernyős szenzoros élménykereső élvezte), a buli a ház túloldalán felállított ugrálóvár köré összpontosult.
Nagyon jól éreztük magunkat, és én még soha életemben nem láttam ennyi rántott husit egy rakáson! Boldog szülinapot Andris!!!
vasárnap, augusztus 22
Tűzoltó leszel, s katona
Almádiban ismét a szokásos helyen strandoltunk és csakúgy, mint tavaly gyakran tettük tiszteletünket a billiárdasztal mellett. Boldi sokat fejlődött, pl már magasabbról látja a golyókat is.
A balatoni két hét után Bogdányban is megtaláltuk azt a kocsmát, ahol lehetett lökni, sőt szemben a balatoni 250 Ft helyett a Duna-parton csak egy 100-as egy menet. Bogdányban a másik kedves hely a pékség, ahol este kezdődik a műszak, amit Bobek előszeretettel kukkolt egy zsömlével a kezében. Ennek köszönhetően Boldi pályaválasztása:
- Pék leszek és billiárdos. Mér' van olyan, nem? Este megyek a pékségbe, de csak ha nincs meccsem, mert akkor mégse megyek, hanem megyek billiárdozni.
szombat, augusztus 21
Godolatok életről, halálról és feleségről
Mikor Almádiba áthoztuk Pápáról az ikreket néhány napra, ismét kipróbálhattuk, hogy milyen az élet öt gyerekkel. Mivel az ikrek rendkívül szófogadóak, ezért azt is mondhatjuk, hogy ebben a felállásban az öttel könnyebb volt, mint hárommal, mert Boldit teljesen lekötötték a nagyobbak.
Kisebb mellékhatásként ilyenkor Szidi és Dani megosztja mindazt a tudást, amit eddig felhalmoztak, beleértve a vicceket, olykor csúnya szavakat, és egyéb tapasztalataikat életről, halálról, szellemekről, melyeket részbe saját kútfőből, részben a tv-ből szereztek.
Ennek kapcsán aztán Boldi is foglalkozik ezekkel a kérdésekkel a saját szintjén, ami néha vérfagyasztó kérdezz-felelekbe torkollik.
- Ha ti meghaltok és a Namu és a Nagyvadi is, akkor ki vigyáz majd ránk?- kérdezte az Aldiból hazafelé jövet minden előzmény nélkül. Viszont könnyen meg lehetett nyugtatni, hogy egyrészt odébb van az még, másrészt addigra már ő is nagy lesz és lesz felesége és gyereke. Na ezen aztán fennakadt.
- Nekem lesz feleségem? De én nem akarok feleséget. A Panni lehet?
- A Panni az unokatesód, ő nem lehet.
-Akor én nem akarok feleséget.
Este azért folytatódott a sztori, Dórival a nagyok lángost sütöttek, és megint beindult Boldi agya:
- Ha nagy leszek, akkor a feleségem süti a lángost, ha én már nem akarom?
- Bingó, Boldikám, én is ezért vettem el anyát!
- Értem- mondta Boldi komolyan, és látszott, hogy megvilágosodott a feleségkérdésben.
Este a fagyizásnál:
Ah-Apa,ha már feleségül mentem és már nagy leszek és nem tudom, hogy hogy kell elmenni valahová, akkor odaadod a GPS-t?
Homok
Heti hetes
Bogdány után Balatonalmádiba mentünk nyaralni, és már a második napon áthoztuk Szidit és Danit Pápáról, így a balatoni két hétből az elsőt öt gyerekkel élveztük, és az "élvezet" itt nem irónia, nagyon jó volt, és ahogy 2+1 nem = 3 szabály a sajátok esetében még mindig megállja a helyét, úgy az öt gyereknél is igaz, hogy az nem 3 + 2. Az elsőnél a végeredmény érzetre nagyobb, míg a másodiknál az egyenlőségjel után nyugodtan maradhatna 3 körüli érték, bár 5 gyereknek bundáskenyeret sütni, vagy melegszenyát nem kis vállalkozás, főleg 35 fokban.... Ennek megfelelően a közértben is ipari mennyiségek kerültek a kosárba, és másnap már kongott a hűtő az ürességtől, pl. 5 liter tejből egy nap alatt lett másfél, ill. tízesével fogytak a rudik, 14 tojásból készült a rántotta..., de olyan jó volt, megint végigröhögték az egészet, és Dani egyre bátrabb lett a vízben, a végére Szidi is összehaverkodott a siklókkal, Bobek pedig VP hátáról ugrotta a szaltókat. Nem is olyan rossz ötgyerekesnek lenni, csak kell egy boci a kamrába, meg tyúkok a kert végébe, és valami édességgyárral sem árt jóban lenni...., menne ez, mint a karikacsapás...
Fáradtan
Boldi nagyon fáradt volt egyik este:
- Anya! Én nem akarok meghalni, nem akarok feleséget venni magamnak, és azt szeretném, hogy feküdj mellém.
Összebújtunk, és helyreállt a világbéke.
Újra itthon
Egy hónap és 18 nap után csütörtökön hazatelepültünk, és azóta csak pakolok, pakolok és pakolok. Eredetileg még két hétig Bogdányban maradtunk volna, de a csatornázatlanságból fakadó állapotok keresztül húzták a számításainkat. Szar ügy...
Sokszor eszembe jutott a blogunk, hogy már hetek óta semmi hírt sem adtunk magunkról, gyötört lelkiismeret, és néha vágytam is a tudósításra, de olyan jó volt teljesen belefeledkezni a nyárba, s a magunkkal vitt mobil internet sem funkcionált megfelelően, egy óra alatt töltötte be a híreket, blogolni lehetetlenség volt a segítségével. Lassan elkezdem feltöltögetni ami lemaradt, és már most tervezgetem a csehországi utazást.
Bár elindulni és megérkezni mindig nehéz, a közte lévő másfél hónap ismét parádésra sikeredett.