Hetekig hörögtünk, harákoltuk, adtunk szörcshangokat, mire mindannyiunkon átment valami köhögős-tüdős trágyaság. Boldi hosszabban kínlódott vele, volt némi riogatás is holmi röntgenorvos részéről, sőt még CT-re is sor került, de szerencsére végül kiderült, hogy csak egy ér árnyéka okozott ijedelmet. Azért szar napjaink voltak.
Néha élek a gyanúperrel, hogy a híres orvos felmenő miatt mindenki tutira akar menni, és olyannak is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, amire máshol legyintenének, ami nagyon megtisztelő, de egy egynapos gyermekonkológiai kivizsgálás (Bercivel, UH+vérvétel ájulással), meg egy pulmonológiai kanossza (Boldi, 2 röntgen, 2 vérvétel, kakavizsgálat, CT) után bruttó 5 évvel öregebben, néha lennék csak egy páciens a sok közül.
Persze ez így elég igazságtalan, mert ha neadj isten tényleg, akkor meg mihamarabb, úgyhogy a fentieket tekintsük inkább egy aggodalomtól megkönnyebbült apanasznak.
1 megjegyzés:
Hú, a gyermekonkológia kemény. Remélem, minden negatív!
(A vérvételtől én még most is elájulok... szóval őszinte részvétem Bercinek.)
Katona Ági
Megjegyzés küldése