Hétvégén színházban jártunk Áronnal. A Háromgyerek közül Árcsi rajong leginkább a színházért, s mostanában e lelkesedését meglovagolva igyekszem 3-4 hetente színházba vinni, ő mindig nagyon lelkes, én kevésbé, mert a legtöbb gyerekdarab nagyon színes, ripacs és fülsüketítően hangos.
Az őszi kultúrsokkot a Városmajori Szabadtéri Színpad Csipkerózsikája jelentette számomra, aztán következett a Marczin vendégszereplő Veszprémi Színház Tündér Mírája, ami történetileg teljesen ok., a színpadkép is látványos, csak minden szájbarágós, hangos, tündöklő, "too much"...
http://www.port.hu/tunder_mira/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=20515
Viszont nekem is és Áronnak is emészthető színházi élményt jelentett a Stúdió K előadása, Szamár a torony tetején címmel. A darabot láttuk már egy éve is, de ez egyikőnket sem zavarta. Gyönyörűek és barátságosak a bábok, befogadó a tér, egyszerűségében látványos a színpad, profik a színészek.
http://www.studiokszinhaz.hu/gyerekeloadasok/szamar-a-torony-tetejen/
Következő célpontunk a A rettentő görög vitéz.
http://www.studiokszinhaz.hu/gyerekeloadasok/rettento-gorog-vitez/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése