Mostanában sokszor sütünk pizzát vacsorára. A többes szám nem véletlen: a gyerekek, a kenyérsütő és én. Összmunka. Találtam egy tésztareceptet, ami átmenetet jelent az amerikai vastagtésztás verzió és az olasz vékony közt, inkább ez utóbbi felé kacsintva, de meg sem közelítve a kemencében sült feelinget, sajna. (Azért kompromisszumnak nem rossz.)
A tésztához: 220 g liszt, 2-3 ek olívaolaj, 1/8 liter langyos víz, fél csomag szárított élesztő (ennek felfuttatásához egy kis cukor), só + én a tésztába is gyúrok olasz fűszereket (oregano, bazsalikom...., bors vagy egyszerűen szórok bele egy kis Kotányi Pizza fűszerkeveréket). Ha manuálisan állítod össze a tésztát, akkor először fel kell futtatni a langyos vízben egy kis cukorral az élesztőt, majd összegyúrni a többivel, keleszteni egy órát, majd átgyúrni.
A megkelt tésztát kívánt alakúra nyújtom, és itt átadom a terepet a Háromgyereknek. Mi a tésztát fokhagymás tejföllel szoktuk megkenni, és innentől kezdve gyakran 3-4 csíkban eltérően ízesítik a gyerekek (hagymás ill. hagymamentes csík, gombás ill. gombamentes...., tonhalas), tetejére sok sajt, ha szükséges még egy kis só, olívaolajjal meglocsolom, és megszórom a fűszerkeverékkel. Kiolajozott tepsiben forró sütőbe teszem (200-220 fok), és szűk negyed óra alatt megsütöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése