Visky András: Aranylevél

Aranylevél,

míg földet ér,
még táncra kél vele a szél.

Libeg-lebeg
az út felett,
zenét zizeg és integet.

Lebeg-libeg,
így érzi meg,
már lesben áll a nagy hideg.

Aranylevél
most útra kél,
de visszatér, még visszatér!

Lehull a nap,
egy szép kalap:
az éjszaka utánakap.