péntek, október 19

Kányádi Sándor: Felemás őszi ének


építsd föl minden éjszaka
építsd föl újra s újra
amit lerombol benned a
nappalok háborúja

ne hagyd kihunyni a tüzet
a százszor szétrúgottat
szítsd a parazsat nélküled
föl újra nem loboghat

nevetségesen ismerős
minden mit mondtam, s mondok
nehéz nyarunk volt, itt az ősz
s jönnek a téli gondok

már csak magamat benned és
magamban téged óvlak
ameddig célja volna még
velünk a fönnvalónak

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Dóri, ezzel a verssel azt hiszem megmented Lili elcsüggedt lelkét. Elküldtem neki most este, amikor elolvastam a Berlinből küldött legutolsó levelét. Ez most pont "Zufall" volt. Millió puszival,Mária