Árcsi a 40 fokokban is öntötte magából a "gyerekszáj-rovat" újabb gyöngyszemeit. Mivel a strandon a legtöbbször nincs az embernél papír-ceruza, a hőségben pedig kihagy az agy, utólag próbálok visszaemlékezni az elmúlt hét terméseire, bár nem könnyű a feladat:
"Anya, van amikor az igazság fáj, ugye?"
"Nagyon aranyos volt a Nagyvaditól, hogy megengedte apának, hogy elkérje a kezedet, és feleségül menjetek egymáshoz!"
"Loptatok csókot egymástól az esküvőn???"
Számomra a legbődületesebb megnyilvánulása, mikor a strandon épp a víz fele tartottunk, és Árcsi megkérdezte tőlem:
-Anya, nekünk van eszünk?
-Remélem van!
-De anya, ha túl sokáig nem kapsz oxigént, akkor eltemetlek!
3 megjegyzés:
Dórikám!
Július 26-án jövünk Almádiba :) Augusztus 06-ig biztosan maradunk, és majd még jövünk vissza is.
Ott lesztek még? Puszi:Andus
Szia Andus!
Óóóóóóóóó :-(((, 25-én adjuk át a terepet a másik családnak, mi pedig Bogdányozunk augusztus végéig.....
Már itt vagyunk kb. 3 hete, úgy de úgy sajnálom, hogy pont elkerüljük egymást!
Annyit gondolok a Loknibajnoknőre! :-)
Sok puszi: Dóri
Óóóóóhogyaza,,,majdnem ide írtam...Az a baj, hogy Józsi holnap vizsgázik még Hollandiában és kedden ér haza. Így csak csütörtökön tudunk indulni. Szüleim már ott vannak, tegnaptól tesóm és fiai is. Áhhhhh :(((((((
Megjegyzés küldése