Tegnap, míg a kicsik a délutáni adagjukat aludták, Boldival sütöttünk némi karácsonyi linzert. Elmentem vaníliás cukorért a kamrába, s mire visszaértem, Boldi átszellemült arccal relaxált a pult tetején. Valami ilyesmire vágyom én is.
Van három gyerekünk, meg rossz memóriánk. Ezért írunk blogot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése