Tele van az erdő szederrel. Délelőtt-délután szüretelünk, családilag két kiló lecsusszan naponta. A Kutya-hegyen lévő bokrokról alapozunk, de egy hete rátaláltunk a tutira: Visegrád közelében, a Mócsai-tanya nagy rétjének bal szélén, közel a Makovecz által tervezett WC-hez (most sokan húztak túracipőt???). Hatalmas, mézédes szemek, hascsikarásig evészet (hisz úgyis közel az erdő közepi retyó....), majd az esti pelenkázásnál mindenki irigykedve nézi Bercust. A minap, hogy fokozzuk az élvezeteket, szedrezés után a réten sétálva belebotlottunk 3 hatalmas sampionba, amit a közeli erdészházban este nyolckor még jóváhagyattunk az erdésszel, majd némi szilvát is magunkhoz vettünk a parkoló melletti fáról. Jobb, mint a piac.
A szederbokrok tövében felcsendülő Gryllus dalunk (a Biciklizős albumról):
Gryllus Vilmos: Szederbokor
Szederbokornak de szúr a szára,
ezernyi tüske vigyáz reája.
Vigyáz az édes, finom szederre,
az arra járó nehogy leszedje.
Szederbokornak de szúr a szára,
ezernyi tüske vigyáz reája.
Vigyáz az édes, finom szederre,
az arra járó nehogy leszedje.
Hiába védi, hiába óvja,
bemászom én a szedebokorba.
Ha tüske szúr is, fogom a vedret,
s színültig töltöm belé a szedret.
Szedem a szedret, szedem a szedret,
szedem a szedret, szedem a szedret,
szedem a szedret, szedem a szedret,
szedem a szedret, szedem a szedret.
ezernyi tüske vigyáz reája.
Vigyáz az édes, finom szederre,
az arra járó nehogy leszedje.
Szederbokornak de szúr a szára,
ezernyi tüske vigyáz reája.
Vigyáz az édes, finom szederre,
az arra járó nehogy leszedje.
Hiába védi, hiába óvja,
bemászom én a szedebokorba.
Ha tüske szúr is, fogom a vedret,
s színültig töltöm belé a szedret.
Szedem a szedret, szedem a szedret,
szedem a szedret, szedem a szedret,
szedem a szedret, szedem a szedret,
szedem a szedret, szedem a szedret.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése