csütörtök, március 24

Visszatérés

Tegnap Boldi belátogatott az oviba, lassan aktuális, hogy visszatérjen a szamócák közé. A legtöbb ovissal 2 hónapja nem találkozott, örült mindenki neki, és Boldi is örült mindenkinek. Beni, mikor meglátta Boldit, odaszaladt hozzá, és átölelte, amolyan kisfiút meghazudtolóan ölelős, bújós szeretgetést kapott Boldi, én meg nyeltem a könnyeimet.... Jó volt újra egymás mellett látni a három jóbarátot. Boldi lába és mozgása szépen fejlődik, séta közben már csak kicsit biceg, futásnál még látványosan. Egyre jobban bírja talpon a napokat, járunk sétálni, minden nap legalább 2 órát töltünk a játszótéren, Kati kétszer egy héten jön masszírozni, használjuk a mágneságyat, Nagyvadi viszi úszni, és gyógytornászunk is van már, csupa erősítő feladattal a tarsolyában. Alakulunk, április 8-dikán lesz az MR vizsgálat, 9-dikére eredmény, ami remélem pontot tesz a történet végére. Jelenleg a legnagyobb kihívás Boldival, hogy nehezen ítéli meg, hogy hol vannak a határai. A játszótéren másfél órát focizik (még nem úgy mint régen, de biceg a labda után, mozog), aztán alig tudom hazacipelni, mert mindenhol fáj neki, fáradtak a lábai, este alig bír megtenni egy-két lépést. Az ovival is ez a gondom, hogy kéne mellé valaki, aki néha megálljt parancsol, ill. még féltem beadni 26 gyerek közé, félek az esésektől..., de valószínűleg ez csak egy újabb anya-para, és lassan engednem kéne.

Nincsenek megjegyzések: