3 napja elég erőt éreztem magamban, és újra elkezdtem tornázni, terveim szerint esténként, ötször-hatszor egy héten. Januárban már volt egy ilyen akcióm, és működött is a dolog, élveztem, segített talpon maradni másnap, nem fájt mindenem, és végre magamra figyelhettem napi 60 percet. Aztán jött Boldi sérülése, a bárányhimlő......
Tegnap fél 11 volt, mire eljutottam a tornámhoz. Nagyon fáradt voltam már, de úgy éreztem, a harmadik napon nem szeghetem meg a fogadalmamat, muszáj-muszáj....
Bemelegítés..., vádli, combizom, karok...., közben egyre fáradtabb lettem, ásítoztam.... Eljutottam a földön végzendő gyakorlatokig, újra comb, popsi, majd hasizom, Béres Alexandra utasítására. A negyvenedik felülés környékén arra gondoltam, hogy abból baj nem lehet, ha csukott szemmel végzem a gyakorlatokat, legalább jobban sikerül befelé figyelnem. Olyan jól sikerült, hogy éjfélkor VP ébresztgetett, mert elaludtam hasizmozás közben, kiterülten hevertem a nappaliban a földön.
2 megjegyzés:
Dóri, hős vagy!!! De azért a fittség feltétele a kipihentség is!!! Kérlek, este 10 után Te már ne akarj tornázni!!!!!!!!!!!!!!!
De hős vagy, tényleg!!!
Sok puszi,
Kriszti
aki örül, ha hetente 3-szor eljut tornázni, és ennek a háromnak is örül, mint majom a farkának:)
Dorikám édes,este
nem jó tornázni ,inkább nem csináld! Fáradtságbol bekövetkezö elalvásban csak én elöztelek meg, amikor István mondta egyszer , hogy " azt már megszoktam ,hogy elelszol amikor beszélek hozzád, de hogy aközben is el tudsz aludni , miközben te beszélsz, az már valami! pedig nem is volt 3 fiammal ilyen mozgalmas életem ! Puszi Kere
Megjegyzés küldése