A mai nap amolyan mélypont volt, no nem a gyerekeknek, hanem nekem. Tudom, hogy húzós héten vagyunk túl, s ki látja még a végét..., de annyira igyekszem.... nem elkeseredni, igyekszem mosolyogni ha a gyerekekre nézek, igyekszem mindig csak az adott lépésre/feladatra koncentrálni... Igyekszem, de ma semmi sem sikerült.... 2 napja nem alszunk, konkrétan semmit, és azt is több darabban, Áron két éjszakát végigsírt, nagyon viszket szegénykémnek mindenhol. A kórházban, bár 9kor leoltották a lámpát, mégsem voltak pihentetőek a sötétben töltött 9 órák. Ma kicsit fáradtabb voltam a kelleténél, kicsit morgósabb, kicsit idegesebb....
Délután lefeküdtem a gyerekekkel aludni, s álmodtam. Azt álmodtam, hogy Boldi az ovisokkal fogócskázik, én is beállok, s kergetjük egymást, nevetve.
3 megjegyzés:
Kitartást Nektek!!!!!!!!!!!!!!!!!! Lesz ebből még fogócska néhány hét múlva!!!!!!!!!!!!!!!!!! Nem könnyű így, kívülről biztatni Titeket, de küldök sok mosolyt:)))))))))))))))))))))))))))), és kedden érkezem egy kis tehermentesítés céljából!
Sok puszival,
Kriszti
Csatlakozom az előttem szólóhoz, kitartást nektek, néhány hét múlva túllesztek ezen is, és újra jól lesz mindenki:)
Szilvi
Kitartás VP! Rohamosan javulni fog a helyzet.
Megjegyzés küldése