Családi ködben

Hétfőn beköszöntött a latyakkal és köddel kísért nyálkás melegfront, aminél szerintem sokkal jobban élvezhető a hó és a fagy. Az utcák mocskosak, olvadnak a befagyott és konzerválódott kutyakakik, mindenhol sár és szürkeség, s közben a csemete nyűglődik, mert érzi az időváltozást, és vele nyűglődik a szülő is, mert érzi, hogy a gyerek érzi, ami mellesleg őt sem hagyja idegcincálás nélkül. Ilyenkor jó a délelőttöket családi körben tölteni, átugrani a közel lakó közeli rokonokhoz.

Hétfőn Esztihez (,ahol az orchidea-ültetvényről készítettem egy-két képet, mert lehengerelt a látvány a nappaliban, konyhában, fürdőben)

kedden Mária dédihez, akinél szintén szépek az orchideák, de a fényképezgetés helyett elbeszélgettük az időt...