Izák és Ácsi

Tegnap meglátogatott minket Izsák, a szitakötő-csoport másik nagy betyárja. Tavaly, mikor egy délelőttre bevittem Áront megmutatni az oviba, és jeleztem, hogy szeptembertől számíthatnak rá, Sylvia az együtt töltött 2 óra után a szemembe nézett, és azt mondta:

-Dórikám, nagyon jó, hogy behoztad, ígérhetem, még egy ilyet nem veszünk fel a csoportba, elég egy is, de ez az egy kell!

Aztán észre sem vették, és felvettek még egy bajkeverőt, pont olyat, mint Áron, ráadásul legjobb barátok lettek, s ha ezek ketten összefognak...., sőt, Artúrral teljes a létszám, s bizony hárman nagy, idegpróbáló csodákra képesek.....

Félreértés ne essék, Sylvia ezt kedvesen jelentette ki, s azóta is imádja Árcsit, imádja őt mindenki az óvónénik közül, csak mi tagadás egyike a legzsiványabbaknak.

Áron nagyon várta Izsákot, elképesztő édesen egymásra hangolódtak, "barátomnak" szólították egymást, sőt Áron részéről egy-két baráti puszi is elcsattant, amit Izsák nem vett túl jó néven, hiába, ha már 3 éves nagyfiú az ember, nem csókolgathatják csak úgy......

Azt hiszem Izsák és Artúr Áron életében az "első barátok", nagyon ragaszkodik hozzájuk, minden nap mesél róluk.

Izsák engem is levett a lábamról. Ők amolyan "szemük sem áll jól" gyerekek, de közben végtelenül barátságosak, okosak és hatalmas szívük van (aminél már csak a fantáziájuk nagyobb)! Mi lesz ebből????? Remélem hosszú-hosszú barátság!