Tükör

Múlt héten nem voltam ura a háromgyerekes anyaságomból fakadó faradtságomnak. Mindig is azt vallottam, hogy egy gyereknek tisztában kell lennie azzal, hogy anyuci nem droid, bizony nála is elszakad a cérna, elfárad, néha igazságtalan, olykor türelmetlen, mogorva, esetleg kesereg egy kicsit....

Emberek vagyunk, ő i, én is, esendőek, tökéletlenek, csak a koromnál és posztomnál fogva én már megtanultam uralkodni az indulataimon, késleltetni vágyaim teljesülését, elviselni a várakozást, úrrá lenni bizonyos elhatalmasodó érzéseken, legalábbis egy bizonyos szintig. Múlt héten sokszor éreztem, hogy elég, egyedül szeretnék lenni, és nem akarok uralkodni az érzéseimen, indulataimon, szeretném, ha az én vágyaimat is teljesítené valaki.... Bűn ez? Szerintem nem. 7. éve vagyok itthon, és három ilyen kicsi gyerek mellett nem igazán jut idő másra, magamra. Ez 6 és fél évig nem zavart. Félreértés ne essék, nem cserélnék senkivel, lubickolok a lurkók között, büszke vagyok arra, ami körülvesz, csak az a heti fél nap "más", na az hiányzik. Valami, amiből új erőt meríthetnék. (Persze a gyerekek rengeteget adnak, de le is szívják..., nehéz ugyanabból adni és kapni...)

Majd valamikor máskor, valahol máshol folytatom a "lelkizést", most következzen a történet, ami előtt csak azt szerettem volna jelezni, hogy múlt héten türelmetlenebb, és mogorvább voltam, mint ahogy az lenni szokott Kacsaréten. Meg is lett az eredménye. Hétvégén Budaörs irányába kocsikáztunk, és Áron már nagyon szenvedett az ülésében. Ilyenkor szoktuk bevetni a GPS-t, hátraadjuk Áronnak, aki a "bácsit ismételve" elnavigálja VP-t. A bácsi sokszor mondja, hogy "lassíts, átlépted a sebességhatárt!", amit Áron azonnal közvetít, "lassíts Apa, túl gyorsan mész"! És itt jön a lényeg: ezidáig Áron minden rászólás után, az első lehetséges alkalommal megdicsérte VP-t, "ügyes vagy apa, nagyon szépen vezetsz!". Most Áron hangja nagyon kemény volt, szinte ráripakodott VP-re, és elmaradt a szokásos dicséret. Akkor úgy éreztem magam, mintha tükörbe néztem volna: bizony túl sok volt a fegyelmezés, és kevés a "simogatás".

Köszönöm Árcsinak a jelzést, vettem az adást!!!