Boldizsár

Tegnap volt Boldi névnapja, amit szűkebb családi vacsival ünnepeltünk Kacsaréten. Nem így terveztük, de féltünk, hogy a család többi tagjának átadjuk kedves kis vírusainkat, ill. akadtak olyan rokonok, akikkel cserélhettünk volna némi nyavalyát..., így maradt létszámstop. Sebaj, Nagyvadi eljött, szóval Boldinál teljes volt a siker. Ettünk, ittunk, de ezt most nem részletezném a lentebb említett okokból. (Tegnap este még csak Áron gyomra vacakolt.)

Annyira jóra sikeredett a mikrobuli, hogy Bobek ma nem ment oviba, mivel későn került ágyba, de ez egy névnapos ünnepeltnek bocsánatos bűn.

Hogy miért pont Boldizsár? Már majdnem Áron lett a mi kis Boldinkból, amikor egy téli napon az egyetemről hazafelé ballagva beugrott a "Boldizsár" név, és überelt minden korábbi potenciális jelöltet (Áron, Kende, Ábel, Barnabás, Bálint, Dániel...).

Boldi volt az első Boldizsár, akivel életemben találkoztam. Nagyon bejön.