hétfő, december 21

Adventi készülődés

Ma Bobek nem ment óvodába, mert kruppos lett és nagyon náthás. Mivel nagy a hideg odakint, idebent próbáltuk elmulatni a délelőttöt. Boldi és Áron gyönyörű méhviaszdíszeket készített a családnak karácsonyi meglepi gyanánt, majd másfél órát ügyködtek vele. A végén kiállítást is rendeztünka remekművekből.

Boldi a munka kezdetén kijelentette:
-Először az angyalkáknak csinálok, aztán a Nagyvadinak!

Mikor összeszámoltuk, hogy kinek szeretne meglepit készíteni, saját magától felsorolta Benit, az óvodai cimborát. Azt hiszem ez már igazi barátság.

Kérdeztem Bobekot, hogy Apának milyet készít.
-Szívet.
-Miért pont szívet? (Gondoltam a válasz, mert "szeretem"....)
-Mert úgyis szerelmes beléd!
Ekkor Namu nevetve közbeszólt:
-És már tud róla?
-Biztos Namu, mert már feleségül vette.- felelt Boldi.

Az andventi készülődés sarkalatos pontja az esti gyertyás, körbeülős, éneklős családi egyveleg.
Elalvás előtt bevisszük a gyerekszobába az adventi naptárunkat, ami picike könyvekből áll, minden napra egy rövid mesét tartogatva. Boldi kikeresi, Apa elolvassa, aztán közkívánatra ismétlünk egy keveset az elmúlt napok meséiből is.
Utána gyertyát gyújtunk, megfogjuk egymás kezét, és dalolunk. Éneklés után mindenkinek el kell mesélnie, hogy aznap milyen jót cselekedett. Eredetileg azt szántuk a Nagyszülőknek ajándékba, hogy felírogatjuk ezeket a jócselekedeteket egy-egy cetlire, és feldíszítünk vele egy ágat. Azt hiszem ez jövőre marad, mert a gyerekek kicsit furán értelmezik a "jót cselekedni" fogalmát. Zseniális történeteik vannak, és bár mindig igyekszem fejben tartani, hogy majd leírjam ide őket, egyszerűen pár órával később már nem sikerül úgy visszaadnom, ahogyan elmesélték (Árcsikámé történetei a legmulatságosabbak.)
Pl. Boldi tegnapi jó cselekedete: "jót társasozom a szüleimmel". Végül is nem rossza az!

Nincsenek megjegyzések: