Hiszti

Bár nekünk Áronunk van, ő is küzd! Krumlovban az egyik legjobb élményem, hogy úgy tűnt Áron otthon felejtette a hisztizsákját, ami mindkettőnknek jót tett. Azért kisebb hisztimorzsákat elhintett, csak hogy a csehek is kaphassanak egy kis ízelítőt...

Lackfi János: Dorottya legyőzi a hisztit


A hiszti sós-zsák lehet,
Százötven kiló,
Lábamra csimpaszkodik,
Mint óriási ló.

Felemelni nem tudom,
A hiszti nehéz,
Lerogy alatta a láb,
Megfájdul a kéz.

Rángat össze-vissza csak,
Jobbra-balra ráz,
Földre húz, ordíttat is,
Zeng belé a ház.

Kifacsarja a szemem,
A könnyem csöpög,
Orromból üveg folyik,
Kivörösödök.

Bármit kérnek tőlem, az
Nem tetszik neki,
Biztat, mondjak rá NEMet,
Lábam tekeri.

De ha apa megölel,
A simogatás
A száz kilót leszedi,
Majd cipelje más.

Ha majd apa felemel,
Elbír engemet,
Könnyű lufi lettem, és
Szinte lebegek.