A nyár végi pótlás utolsó eleme egy pilisszentlászlói kiruccanás, mikor is meglátogattuk Mária és Sándor dédit az erdő közepén található fakunyhóikban. A telek hatalmas és meredek, az alján két kis faház, nyugágyak, kertikonyha, esővízzel működő wc, gázpalackos fridzsider. Nem jár erre senki, max. a lajtoskocsi, ha kiürül a víztároló. Nincs postaláda, villany ill. gázszámla, térerő is csak a fenti almafa tövétől. Mária és Sándor dédi mégis élvezik a nyugalmat, gyönyörű a sziklakert, a rengeteg virág. Gyerekként sokat bóklásztunk a kert végében található árokban, ahol dédiék iható vizű forrásra bukkantak, ha nincs aszály, csobognak az apró vízesések. Káprázatos. Boldiék Mária dédi segítségével beüzemelték a gyermekkori homokozónkat, és egész délután dagonyásztak, Áron pedig fára mászott.
1 megjegyzés:
Csodáltosak a képek, igazán vadregényes a környezet. Köszönjük a fáradozásaitokat. Megpróbálom Jóskáéknak továbbítani a képeket (ha eszembe jut a módszer)ennyi idő után (több hónapos távollét).
Sok, sok puszival, M. és S. dd-k
Megjegyzés küldése