Múlt hétvégén kilátogattak hozzánk Bogdányba Boldi óvónénijei, mind a hárman, díszkísérettel! Boldi középső csoportos pályafutásának a finisében megleptük Silvyát, Sacit és Gyöngyit egy-egy pikniktakaróval. A dolog személyes jellegét egy nyár végére beígért kerti meghívás adta.
Délután Bobek vezetésével a fiúk rendbehozták a kertet, aztán nem volt mese, Bobek főzött!!! A lelkes zebracsikó fél10ig serénykedett egy széken állva a konyhapulton. Először egy juhtúrós szószt készítettünk el. Egy nagy pohár tejfölben elkevertünk 25 dkg juhtúrót, megborsoztuk, tettünk bele bazsalikomot, fokhagymát. Másnap jól megmostuk az újkrumplit, és vékony héjával együtt egy mély tálba tettük, megsóztuk, borsoztuk, bazsalikomoztuk, fokhagymáztuk, löttyintettünk hozzá egy kevés vizet, olivaolajat, jól összeráztuk, és lefedve kb. 15 percig pároltuk a mikróban. Ezt a krumplit kell nyakonönteni a tányéron a tejfölös-juhtúrós szósszal.
Boldi aztán kukorica salátát készített (közben megjegyezte, hogy a karkötőm milyen jól illik a lilahagymához), majd végül ubisalit. Saját bevallása szerint az uborka pucolása és gyalulása volt a legnehezebb feladat, no de egy vasfogas nagylegénynek ez sem jelenthet akadályt. Boldi kóstolgatott, és megbeszéltük, miből mennyit kéne még rakni. A "mi hiányzik belőle" kérdésre, általában az "egy kis méz" választ adta. Jó is az! (mondjuk a juhtúrós krumplihoz...)
Boldikám a főzőcske után utolsó erejével felkapaszkodott a nappaliban egy fotelra, ami csak félig sikerült neki, és elaludt.Másnap kipihenten folytattuk a munkálatokat. Boldi kinyújtotta (Bercus cumisüvegével) a levelestésztát, pogácsaszaggatóval korongokat szaggatott, amiket kis segítséggel olvasztott vajas mézzel kent meg, majd ananászkarikákat rakott rájuk, végül megsütötte, és némi fahéjas porcukrozással langyosan tálalta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése