Almádiban a mólónál van egy jó kis játszótér. Van rajta körhinta, ahol már egész pici gyerekkorban meg lehet tanítani a perdületmegmaradást. Kétszer is sikerült a játszótér minden gyerekét összegyűjteni egy kísérleti fizika demonstrációra. (Ez itt csak a kezdet, a végén két körben álltak a gyerekek...) Induláskor jól kitoltuk a feneküket, a nagyhasú bácsi meghajtotta, aztán mikor felugrott, akkor meg mindenki behúzódott középre és élveztük, hogy jól begyorsul. Másnap persze menni alig tudtam a farizomláztól, de Boldiék élvezték nagyon.
A másik nagy kedvenc a mászóka volt. Amíg csak felmászkáltak és a csúszdán lejöttek, addig csak Áron esett le kétszer, teljesen ártalmatlan helyzetben, de abszolút megjósolhatóan, így némi atyai segítség mellett nem lett semmi baja. De aztán felfedezték a tűzoltórudat, ahol kb 2 méteres magasságból lehetett lecsúszni. Mivel Bobek nem olvasta a használati utasítást, ezért elsőre nem lecsúszott, hanem leült a padkára és leugrott. Az ugrás sikerült, de a talajfogásnál előreesett és beverte az állát a rúdba, de úgy, hogy még aznap este jegelni kellett egy kis fagyival. Innentől kezdve két napig az volt a projekt, hogy Bobek félelmét legyőzve le mer-e csúszni a rúdon. Íme a végeredmény, kicsit lassítva, hogy szemmel lehessen követni:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése