Balatonhoz képest Bogdányban Boldit nagyon sokszor kellett fegyelmezni, valamint egész nap azon nyafog, hogy miért nem csak vele foglalkozunk. Bizony fárasztó, mondhatni "nincs az embernek egy perc nyugta sem". (Minek is az, vágná rá Bobek.)
Mikor egy napra Esztiék kihozták az ikreket, és fél perc alatt éreztem Boldin és rajtuk a kölcsönös rajongást, szeretetet és összhangot, rájöttem, hogy Boldinak a korosztályára van szüksége, a szülők túl nagyok, az öcsik túl kicsik a szórakoztatásához. Ezek hárman egész nap kint bandáztak a kertben, ráadásul este maguktól kidőltek. Hiába az 5 gyerek, nekem sokkal könnyebbnek tűnik, mint mikor csak hárman vannak. Aminek külön örülök, hogy Boldi Szidivel és Danival rengeteg "mintha-" valamint "szerep-játékot" játszott, az most mellékes, hogy miért, de pszichológus-mamaként tényleg nagy öröm ez...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése