Délután 3 órán keresztül azt játszottuk a fiúkkal, hogy nyuszik vagyunk, akik bemenekülnek a vihar elől a kunyhóba (emeletes ágy alatti játszó sarok), és onnan lesünk kifelé a rétre, ahová közben farkasok érkeznek, méghozzá nagyon mogorvák, ezért el is varázsoljuk őket a magunk által kotyvasztott varázsitallal, de azt a legaranyosabb kis farkast behívjuk vendégségbe, együtt uzsizunk, majd a vihar távozását és a morgós farkasok kedves kutyulikká való átváltozását követően Boldi és Áron mutatványokkal kápráztatják el az édes kis farkast (Berci). Az egyik ilyen mutatvány abból állt, hogy Bobek fél lábbal a hintaló hátán ill. másik lábbal a csúszda szélén alagutat alakított ki, és Áron fekve lecsúszott Boldi lábai között. Persze Árcsinak nem esett le elsőre a dolog, de még mielőtt elkaszálta volna Bobekot egy ülve csúszással, Boldi aggódó tekintetek közepette kérte a csúszda tetején ülő Áront, hogy:
- Árcsi laposan csússzál!
Áronom nem értette, hogy Boldi arra gondol, hogy forduljon hasra, így Boldi tovább magyarázta:
- Áron úgy, mintha palacsinta lennél, és föltekernének.
A farkasok tapsoltak!!!
- Árcsi laposan csússzál!
Áronom nem értette, hogy Boldi arra gondol, hogy forduljon hasra, így Boldi tovább magyarázta:
- Áron úgy, mintha palacsinta lennél, és föltekernének.
A farkasok tapsoltak!!!
1 megjegyzés:
Dórikám, ilyen társasjátékok után nem csodálnám, ha Te is mint lapos palacsinta csúsznál be este az ágyba. Hős és fantáziadús vagy!!!
Tudjál legalább egy éjszakát végig, ill. több órán át aludni.
Sok, sok puszival JÓ ÉJSZAKÁT, Mária n+d
Megjegyzés küldése