szerda, február 18

Hull a pelyes és a könny

Ma reggel erre a látványra ébredtünk Nagyvadiéknál:

Alig győztem kivárni, hogy a gyerekek befejezzék a tízórait, riasztottam Esztert és Francit, és máris nekiindultunk a téli tájnak. Hatalmas hó, tiszta levegő, szikrázó napsütés, és bőgő gyerekek. Áron szünet nélkül óbégatott, és Bercit sem a röhögés rázta a babakocsiban. Én nem értem ezeket a mai gyerekeket....

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Gyönyörűek a felvételek. De nincsen nekik legalább egy tepsijük? Azon igazán lecsúszhatnának. Szánkó biztosan van. Nagyon élveztem a műsort. Mennyi aranyos tevékenység, éneklés, rajzolás. Csúcs szereplők!
De a elkapott percek az operatőrt is dícsérik. Örömmel hallottam, láttam, olvastam, Mária D.

[Ada] írta...

Á, látom Garco babakocsik:). Nekünk is van mindkettő fajtából, kedvenceink. Üdvözlet mindenkinek, jó olvasni titeket, az egyik zugolvasód.