Mivel hétvégén szinte reggeltől estig Bercust ápoltam ill. hétközben Bobek elég későn ért haza az oviból, örömmel engedtem azon kérésének, hogy ma itthon maradhasson. Egész nap játszottunk, szép sorban mindennel.
Van egy gyenge pontom, a szegény rugós foci, amit nem nagyon szeretek, akkor már inkább százszor sorbarendezem, megtankolom, lemosom a vödörnyi kisautót. Egy ilyen rugós focimeccs sokszor 40 percig is kitart (ráadásul úgy, hogy max. két lövésem talál be Bobek kapujába), de én fél óra után elkezdtem jajveszékelni, hogy ez biza uncsi, hagyjuk abba, szenvedek, mint egy kutya, játszunk valami mást. Boldi szúrósan rámnézett, majd morogva odavetette:
-Anya, most haragszanak rád! Az egész csapat!
Összekaptam magam, és benyeltem még vagy 5 gólt, csak hogy megbékéljenek a fiúk...
1 megjegyzés:
Nagyon élvezem a képeket és a szöveget. Egy ilyen nap után (Éváért aggódtunk) igazi felüdülés volt. Köszönet. M.D.
Megjegyzés küldése