Vérhalmon

Az úgy volt, hogy miután Boldi felhisztizte a délutáni alvásból a két öcsikét, nekiindultunk levegőzni, egyfelől, hogy a szülők haragja is hamarabb elpárologjon, másrészt, hogy levezessük gyermekeink fölös energiáit. Családilag kiegyeztünk egy Vérhalom téri focizásban, játszóterezésben.

Miután VP szóváltásba keveredett egy kedves, kutyasétáltató nénivel, mivel annak kutyájából a focipálya kapuja mellett kb. 20 cm-rel pottyant ki az anyag, melyet a néni elegánsan "átlépett" (csak a mi gyerekeink lépnek bele, és bevallom kicsit elegem van a heti egy-két kutyagumival tarkított cipő-naci-kabát mosásából...)..., szóval miután VP levezette a nénin és kutyáján (akik 10 perc lelkifröccs után mélységesen megbánták a kis málőrt) a saját ivadékai fölött érzett azon haragját, hogy "most is elmaradt a délutáni szunya", nekikezdtünk a focinak, játszózásnak. (VP fényezéseként közzétenném, hogy a végén Ő maga a saját kis kezével+zsepivel helyezte a produktumot a neki megfelelő nyughelyre...)

Amikor Árcsi éppen nem 2 méter magasban dübörgött a mászókán, gyorsan felhívtam a tesómékat, hátha... Csak csöngött, de nem vették fel, hát kinyomtam, majd a harmadszori próbálkozás után már beletörődtem volna, hogy ma sem jön össze a spontán találkozó, amikor is távolban merengő és ezen filózó szemem észrevette Esztit és Sóótit, Pannibabát tologatva a szemközti járdán. Nem kellett több, kurjantottam egy jókorát, és már ott is termettek, aztán meg felmetünk Esztiékhez "csak úgy", és miközben a két nagyobbik szétkapta a lakást, a két azonoskorú a vadonásúj "babatornáztató-nézegettető készülék" alatt múlatta az időt, nekem pedig leesett az állam, hogy Berci 40 percet elbámészkodik, nyúl, sőt fog!!!!!!! Meg is volt az esti program: babatornáztató szerkentyű után kutakodás a vaterán, de lehetőleg valami ócsót, hisz szegénykém már harmadik a sorban......