Mint nekünk háromszavas....

Mivel a fényképezőgépünk gyengélkedik, Nagyvadászé pedig még tölt, Áron egyre hosszasabb csipogásairól vagyok kénytelen írni, bár igazán nem esik nehezemre. A délelőtti séta közepette Áron bogyós bokorra lelt. Miel a tiszafa is most bogyózik, és abból csak egy is elegendő lenne ahhoz, hogy kórházban kössünk ki (ezzel együtt a játszótér gondosan körbe van ültetve vele...), igen szigorúan veszem a bogyóevést. Árcs ma is próbálkozott vele (vadszőlő bogyójával), mire én mondtam, hogy ez buta és veszélyes dolog, mennyünk tovább. Erre ő:

- Szia, szia szép bogyók, nem bogyózom.