Szombaton míg Dóri és Berci a kórházban pihenték ki fáradalmaikat és készültek a másnapi hazajövetelre, addig a többiek, Namu, Nagyvadász és a három Vargákok kimentünk Bogdányba a szokásos fűnyírásra.
Mivel későn indultunk - a délelőtti látogatás és a piacozás miatt -, ezért kénytelenek voltunk megállni a Forgó nevű vendéglátóipari egységnél egy könnyű ebédre. Ez nem sikerült, ugyanis a grillterasz is üzemelt, így a bogdányi húsleves gazdagon ill. ököruszály-leves után egy könnyűnek nem mondható grillezett csülökkel (vp) és egy fél grillkacsával (Nv) birkóztunk, kellően megalapozva ezzel a kedvet a fűnyíráshoz. (A csülök isteni volt, vajpuha hús, a rezgős hájrészek aránya tökéletes volt, a pirosra sült bőrrész ropogós, a fűszerek frissek, nem holmi szárítottak, és az egész csülök zamatosan fűszerezett volt. Akarok enni megint, most. Azt hiszem a kacsa is finom volt, mert míg én a csülökkel barátkoztam, addig a kacsa is elfogyott. )
Boldi és Áron is szépen termeltek, főleg rántott húst és sült krumplit, de Áron nem vetette meg a rizst sem, ami Namu körete volt a rántott halhoz.
A gasztronómiai kéjutazást követően jött a feketeleves, először még a vendéglőben tejjel cukorral, aztán meg a fűnyírók végeinél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése