Még a mai éjszakánk is vizes törülközők közt telt, mivel az antibiotikum + lázcsillapítók ellenére 39,6-ot mértünk. Boldi láztalan állapotában persze nem érti, hogy miért kell ágyban maradnia, én meg sajnálom, amikor erőteljesebben rászólunk, hogy enyje-benyje miért is akarsz futkorászni a lakásban, hiszen csak 5 napja fekszel és gyerekből vagy...
A "minden rosszban van egy kis jó" egyébként működésképtelen gondolat ez esetben rendelkezik némi igazságmagvval: ez a betegesdi kiváló alkalmat teremt a nagy családi társasjátékozásokhoz, melyekben Boldi egyre többször hősiesen viseli a veszteséget is.
1 megjegyzés:
Kitartás, Boldikám, most már olyan régóta vagy beteg, hogy nem tarthat már sokáig!!!!!!!!!!!! "A biztonság kedvéért" küldök azért még néhány gyógypuszit: cupp-cupp... :)))
Árcsi puszijai nekem is nagyon hiányoznak már, úgyhogy a jövő héten, ahogy megbeszéltük, megyek is Hozzátok!!! Hacsak nem épp akkor lesz Dóri és Berci a kórházban, de azon már nagyon csodálkoznék... Bercikém, türelmetlenül várunk!!! Bár nagyon-nagyon rendes Tőled, hogy Boldi betegségét még megvárod odabenn:)
Sok puszi Dórinak és VP-nek, illetve a Zöldkő utca minden lakójának is!:)
Puszi,
Kriszti
Megjegyzés küldése