Csőstöl

Nem elég, hogy a délelőtti ctg-n leszúrták Dórit, hogy milyen a lába, ráadásként délutánra benyelt valami lázasító, migréncsináló vírust is, így az esti kaja-fürdés-altatást nőmentes diétával abszolváltuk. A gyerekek is érezték, hogy nem vallhatunk kudarcot, ezért mindenben segítettek:

Mind a ketten bevágtak egy hatalmas adag krumplilevest, majd Bobek elment kakilni, amit előtte be is jelentett, hogy ne keresgéljük őt hiába. Ezalatt Áront elvittem fürdeni, így Bobek kb. öt percet várt a törlésre türelmesen. Aztán csináltunk Áronnak tápszert, és míg ette, azalatt leszüreteltük a paradicsomültetvényünk éppen beérő fél kilóját. Utána megint Bobek parkolt egyedül a konyhaasztalnál csöndben, míg elaltattam Áront, végül a motortöltős játék után Boldi is ágyba került, hosszú idő után az emeletes ágyon aludt a gyerekszobában. Miden hiszti nélkül vette tudomásul, hogy anya beteg, ezért nem alhat köztünk.

- Apa, akkor aludj te is itt a csúszdás ágyon velem, nehogy elkapd a betegséget!

Végül beleegyezett, hogy apa mégis inkább anya mellett lesz, de kikötötte, hogy fogjam a kezét, míg elalszik, és azt is megígértem, hogy megyek hozzá éjjel, ha szól.

Éjszaka kétszer kellett menni, egyszer vízzel, egyszer Áront ringatni, de aztán hajnalban át is kellett települni, mert azt lehetett hallani, hogy Bobi kicsit sírós hangon szólongatott, és amikor átmentem, hogy mi baj, akkor komoly pofával ezt mondta:

- Ebben a szobában nem tud két gyerek felnőtt nélkül aludni!

Megjegyzem abban a szobában nem tud egy felnőtt két gyerekkel aludni, mert baromi kényelmetlen egy felnőttnek a lengőbordájában egy gyerek lábával aludni...