Boldi ma hulla fáradtan jött haza az oviból, ahol Judit azzal fogadott, hogy minta óvodás volt a nagylegény (az pedig fárasztó). Itthon másfél órát hevert a babzsákban, de nagyon vigyorgott, amikor mondtam, hogy ma Kriszti jön hozzá játszani. Áront álmában érte a jövetel, és ébredés után kicsit félénken indított, de 2 perc múlva már ott csücsült Kriszti ölében. 
Boldival először az autókat rendezgettük, majd mindegyikbe tankoltunk (nagy munka ez ám);
aztán kártyáztunk; leteszteltük, hogy Kriszti emlékszik-e még a csirkés játékra. Az, hogy "ki nevetett volna a végén" nem derült ki, mert időközben megérkeztek Lóriék is, és a fiúk hármasban tologatták tovább az autókat, a női szakasz pedig a konyhában csevegett. Jó is ez!
Boldival először az autókat rendezgettük, majd mindegyikbe tankoltunk (nagy munka ez ám); aztán kártyáztunk; leteszteltük, hogy Kriszti emlékszik-e még a csirkés játékra. Az, hogy "ki nevetett volna a végén" nem derült ki, mert időközben megérkeztek Lóriék is, és a fiúk hármasban tologatták tovább az autókat, a női szakasz pedig a konyhában csevegett. Jó is ez!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése