Az elmúlt 2 napunk a lázcsillapításról szólt, és még mindig 38 fölött van. Tegnap, amikor 2 órán belül két különböző lázcsillapítót adtam Áronnak, és a popsijában ezek után 39.9-et mértem, nagyon megijedtem.
Visszaolvastam a blogot, és az az érzésem, hogy kezd egy kórházi teleregényhez hasonlítani. Sajnos. Ez minden ovis családban törvényszerű??? Kicsit elegem lett a non-stop vírusokból, bezártságból, nyüglődésből. Elhatároztam, hogy Bobekot nem engedem oviba, amíg mindenki meg nem gyógyul, mert félek, hogy bevisz-hazahoz-átad egy újabb kis förmedvényt...
2 nap alatt Áron csupán egyszer kezdett játszani, egyébként meg végig kézben volt (a képen épp Andi kezében, aki tegnap látogatott meg minket), 
vagy bágyadtan hevert. A legújabb játéka a "dobozba mászós és onnan rámolós":
vagy bágyadtan hevert. A legújabb játéka a "dobozba mászós és onnan rámolós":
Boldin pedig eluralkodott az autó-mánia, a konyhát egy perc alatt 4 sávos sztrádává alakította, a négykézlábas gyalogosok közlekedését ellehetetlenítve.
2 megjegyzés:
Így kicsit betegen is nagyon édesek! A vacsora pedig irtó finom volt!
Remélem hamar meggyógyultok és mehetünk kirándulni...
Dórinak boldog névnapot kívánok!Puszi
Andi
Boldog névnapot Pasarét másik széléről is :-)
Remélem, már jobban vagytok! Az igazán pocsék az óvodai vírusokban az, hogy a gyerekek 1-5 nap alatt lerázzák magukról, a felnőttek 2 hétig kínlódnak velük... És mivel minden antibiotikummal kezelték már őket, a szövődmények majdnem rezisztensek.
Állítólag csak az első év ilyen pocsék... ezt saját tapasztalattal ugyan nem tudom alátámasztani, de halottam.
Katona Ági
Megjegyzés küldése