Valami tavaszféleséget véltem felfedezni reggel az ablakban, és egészen lázba jöttem, hogy sanszos a gyerekekkel egy kiadósabb levegőzés. Hétvégén Boldi az antibiotikum egyik mellékhatásának tekinthető fütyizűrökkel küszködött, így ma még nem ovizott.
Úgy 9 tájban elkezdte rágni a fülemet, hogy tanítsam meg biciklizni. Erre nyáron már tettünk némi kísérletet. 10 órakor pucolt biciklivel, babakocsival, lelkes Bobekkal felszerelkezve felvonultunk a Zöldkő utcában. Az első 25 percben bal kezemmel Boldit toltam, jobbal meg a babakocsit, de aztán Áron baba mintha meghallotta volna izmaim imáját, és elaludt, így a babakocsit leparkoltuk a garázs elé, és maradt a cangázás. Boldi küzdött!!!! Ráérzett a mozdulatokra, aztán onnantól kezdve nem volt megállás, másfél órát rohangáltam utána fel s le, közben üvöltöztem, hogy "kormányozz!!!". Mire Boldi szokásos stílusában kiabálta, hogy "nem szeretek kormányozni, soha-soha", és tekert, repesztett, izott az aszfalt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése