Ma délután egy kis Zöldkős, majd GáborÁronos kiruccanást követően, meglátogattuk Mária és Sándor dédit. Boldi azonnal autópályává alakította Mária dédi ágyát, Áron pedig a parketta fényezésben segédkezett. Boldit torta-süti várta, amire (ahogy a romokból láttam) kakaó és cukor is került, biztos ami biztos.
Időközben Dédi elővarázsolt egy fura, kanyargós dolgot a kamrából, persze nekünk fogalmunk sem volt, hogy mi ez.
Miután lelepleztük a kolbásztököt (hogy mik vannak a dédiéknél?), felpakkoltuk az útravalót. Kaptunk tuját Boldi erkélyére, ibolyát és rengeteg almát.
1 megjegyzés:
Mi is lelepleztünk valamit. "Sándor dédi feje felett a régi szobrot, én észrevettem, Péter pedig beazonosította, hogy 18. századi barokk szobor. Merthogy nekünk az ilyenre megdobban a szívünk, meg csorog a nyálunk...Ilyen a műv.történész meg a felesége. :-) (Ezt az egészet most igazából a nyálcsorgás és Áron párhuzama miatt írtam le.)
Megjegyzés küldése