Boldival van egy egyezségünk, miszerint ha nem verekszik az oviban, kap hazafelé valami finomságot. Ma azzal fogadott, hogy odafutott hozzám, az arcomat a kezébe fogta, bűbáj arccal rámnézett, és a következőket mondta:
- Volt egy kis lökdösődés, de szerintem mehetnénk sült krumplizni.A hazafelé útnak van egy lassító szakasza, nevezetesen a Budagyöngye oldalában található autómosó-közért-McDonald's háromszög, ahol néha fél órákat töltünk el vagy sült krumpli evéssel, vagy hisztivel, hogy nem eszünk sült krumplit, vagy közértezéssel, esetleg az autótisztulás áhítatos szemlélésével. A mai nap Eszti hozott minket autóval haza az oviból. Mária dédi leadta a drótot, hogy van maradék tortája, amit nem kellett kétszer mondania, első utunk oda vezetett. Boldi ragaszkodott hozzá, hogy a piros tetejű kedvenc tortáját (málnás-túrós a Daubnerből) a dédszülők társaságában fogyassza el, így felcsörtettünk és ettünk-ittunk.
Délután Gergő és Márti jöttek kacsarétezni. Gergő és Boldi átépítették a nagy daru segítségével Bobek szobáját,
és a nagy munkában annyira megéheztek, hogy benyomtak egy nagy csomag Füstlit, én meg csak áldom a nevét a virsli szülőatyjának!!!!
Márti mesélt az új munkahelyéről, Gergő és Boldi pedig bebizonyították, hogy a két kis kakas a múlté, érett férfiakká nőtték ki magukat, kérem szépen!
Ja, és a nap legnagyobb híre-eseménye:
Végre megszületett Peti és Anikó Magdija. Örülünk, nagyon!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése