Ma hajnalban Apa elutazott egy középkori lovagtáborba, Balatonfenyvesre. Kicsit aggódom, hogy mit fogok csinálni 8 napon keresztül egyedül a srácokkal. Azért nem adjuk fel! Első apamentes napunkat a nagyszülőkkel töltöttük Váraszón, ahol Pitör kihasználta VP távollétét, és végre vérbeli horgászt faraghatott a kis focistából. (Napapa szerint csak a genetikai alapoknak adtuk meg a terepet, hogy felszínre jöjjenek.)
Ez a tó:
Gimisként gyakran jártunk ide, igazi vérnyomáscsökkentő hely. Még térerő sincs. Annak idején sokat fuvoláztam a partján, és eszméletlenül élveztem a völgy visszhangját.
Persze Apu már akkor is a szegény kis halacskákat sokkolta. Gyerekként engem is többször magával vitt. Egy évesen még nem tudtam állni, de már horgászbotot nyomott a kezembe, majd két éves koromba újra próbálkozott, bár ekkor még csak a halaknak szánt paprikás kenyértől jöttem izgalomba. Aztán kaptam a pecabotokat, hálókat... És ezek után ha meglátok egy tavat fuvolázni kezdek a partján???? (merő önvédelem)
A sikerélmény sem váratott magára sokáig. 10 perc alatt fogtak egy halat (kárász, kb. fél kilós) Pitörrel. Felváltva fárasztották, majd kiemelték a zsákmányt. Boldi nem volt biztos benne, hogy jól lakott-e a halacska, így a parton még megpróbálta megetetni. (ezt a 3. kép örökíti meg)
Boldiban tomboltak az ősi ösztönök, és ott helyben, nyersen akarta megenni a zsákmányát. Erről gyorsan lebeszéltük, és elvittük ebédelni Hermina nénihez, aki a helyi Matula bácsi felesége. Ráadásul épp Péter-Pál napi búcsú volt a faluban, így ebéd közben az ilyenkor házról házra járó vándormuzsikusok húzták a nótát. Néha elbizonytalanodtam, hogy nem egy Kusturica film forgatására csöppentünk-e. Áron tátott szájjal hallghatta a hegedűt, Boldi a szokásos durci arccal.
Teli hassal újból jöhetett a peca. Boldi elkezdett kapkodni, és ide-oda dobálta az úszós botot. Mondtuk neki, hogy ez így nem lesz jó, mert nem kapnak rá a halak. Ő teljes magabiztossággal újra odament a botjához, és jelezte nekünk, hogy ő bizony most azonnal halat fog fogni.
Szokásos tempóban kirántotta a botját, és láss csodát, agy pici halacska volt a horgon. (Állatbarátok kedvéért jelezném, hogy természetesen visszaengedtük.)
Szokásos tempóban kirántotta a botját, és láss csodát, agy pici halacska volt a horgon. (Állatbarátok kedvéért jelezném, hogy természetesen visszaengedtük.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése