péntek, június 22

Vihar után

Tegnap este kitört az égi rettenet, és elég jól ránk ijesztett. Boldi teljes lelki roncs volt, amikor a szél megadta (az amúgy Boldi által agyonlocsolt) teraszi növényeknek a kegyelemdöfést. Bármi furcsán is hangzik, az én kis focistám imádja a virágokat, mindig gondozza őket, és legtöbbször a locsolásban is segít. (Szeretete némiképp túláradó...)

A viharnak köszönhetően ma nem kellett attól félni, hogy a játszótérről kirohanó gyerekeket elüti az autó. Boldi a fa láttán csak ennyit mondott:
-Azt a büdös mindenit.


Dia, Csongi és Ákos baba lejöttek hozzánk a Torockó utcai játszótérre. Az egy éves Ákos baba természetesen itt is kibontakozott, és amire csak lehet felmászott. Lassan eléri azt a szintet, hogy félünk utánamászni.



Csongi és Boldi pékséget nyitottak a homokozóban. Az alsó képen Csongi éppen porcukrozza az áruját.


Aztán kezdetét vette a csúszdabuli, melyhez csatlakozott még egy Csongi és a tesója, Dávid. A fiúk látványos konfigurációkkal kápráztatták a nagyérdeműt.






A legegyedibb csúszást Csongi (a Dia féle) hajtotta végre, amikor haláltmegvető bátorsággal egy kis leveles ágacskát szorított a fogai közé.




Természetesen kint volt a Torockó utcai játszótér állandó gyöngyszeme, Réka is, akivel mellesleg egy házban lakunk, és Boldival múltkor kézenfogva sétálgattak hazafelé. (Ne izgulj Panni, ez csak baráti kézfogó volt!!!!) Nóriéknál (Réka mamája) egy hónapja született meg Réka kistesója, Orsi, így már nem Áron a házunk legfiatalabb lakója.

Nincsenek megjegyzések: