hétfő, június 25

Rögzítéstechnikai kisokos

Tirarira, van már gardróbunk. Mer' a Besenyőpistabácsi aszondta, hogy a gardróbot be kell szerelni a tetőtérbe, így aztán volt hova rendbe rakni a szerszámokat. Rövid barkácsolási periódusaimból, ami kétszer egy hét volt eddig, szigorúan a felújítás utáni állapothoz kötve, amikoris a Dóri ragaszkodott ahhoz, hogy a képeket saját kezűleg bevert szögekre akasszuk, - szóval, hogy szavamat ne felejtsem- ezen barkácsperiódusok alatt több stanyeclinyi TIPLI került birtokomba. Minthogy ezek egyrészt filléres darabok, ezért egyesével soha, inkább huszasával, ötvenesével kaphatóak, valamint igen szép színekben pompáznak, ezért van belőlük készletem, főleg a nagyméretű randazöldből. Akinek ilyenre van szüksége, akár ipari méretekben, satöbbi. De hamar, mert a tipli hamar megromlik és legendás rugalmasságát elveszítve mogorva, törésre és morzsálódásra hajlamos öregtiplivé, másnéven szemétté válik. Valószínűleg a boldog, falbajutott tiplire is ilyen sors vár, de őt vigasztalhatja, hogy egy jóképű, méretben épp paszentos csavar szorítja a falba.
Kicsit elkalandoztam, mert még azt akartam elmesélni, hogy semmit nem csináltunk konkrétan, direkt, hogy ne kelljen megint ctrl+c ctrl+v-zni a bogdányi fűnyírást. Vasárnap dettó. Azon kívül, hogy vettünk az erkélyre újabb növényeket, és a legszebbet Boldi cipelte haza gyalog a kertészetből, majd önszántából a Dédinek adta, aki ebédre volt hivatalos hozzánk.



Nincsenek megjegyzések: