hétfő, augusztus 23

Andris szülinapja

Július végén Almádiból ellátogattunk Sóstóra, hogy együtt ünnepelhessük Andrissal a hetedik szülinapját. Mivel orkán erejű szél süvített a parton (ezt egyedül Berci és néhány vizisíelős siklóernyős szenzoros élménykereső élvezte), a buli a ház túloldalán felállított ugrálóvár köré összpontosult.

Nagyon jól éreztük magunkat, és én még soha életemben nem láttam ennyi rántott husit egy rakáson! Boldog szülinapot Andris!!!















vasárnap, augusztus 22

Tűzoltó leszel, s katona

Almádiban ismét a szokásos helyen strandoltunk és csakúgy, mint tavaly gyakran tettük tiszteletünket a billiárdasztal mellett. Boldi sokat fejlődött, pl már magasabbról látja a golyókat is.

A balatoni két hét után Bogdányban is megtaláltuk azt a kocsmát, ahol lehetett lökni, sőt szemben a balatoni 250 Ft helyett a Duna-parton csak egy 100-as egy menet. Bogdányban a másik kedves hely a pékség, ahol este kezdődik a műszak, amit Bobek előszeretettel kukkolt egy zsömlével a kezében. Ennek köszönhetően Boldi pályaválasztása:

- Pék leszek és billiárdos. Mér' van olyan, nem? Este megyek a pékségbe, de csak ha nincs meccsem, mert akkor mégse megyek, hanem megyek billiárdozni.


szombat, augusztus 21

Godolatok életről, halálról és feleségről

Mikor Almádiba áthoztuk Pápáról az ikreket néhány napra, ismét kipróbálhattuk, hogy milyen az élet öt gyerekkel. Mivel az ikrek rendkívül szófogadóak, ezért azt is mondhatjuk, hogy ebben a felállásban az öttel könnyebb volt, mint hárommal, mert Boldit teljesen lekötötték a nagyobbak.
Kisebb mellékhatásként ilyenkor Szidi és Dani megosztja mindazt a tudást, amit eddig felhalmoztak, beleértve a vicceket, olykor csúnya szavakat, és egyéb tapasztalataikat életről, halálról, szellemekről, melyeket részbe saját kútfőből, részben a tv-ből szereztek.
Ennek kapcsán aztán Boldi is foglalkozik ezekkel a kérdésekkel a saját szintjén, ami néha vérfagyasztó kérdezz-felelekbe torkollik.

- Ha ti meghaltok és a Namu és a Nagyvadi is, akkor ki vigyáz majd ránk?- kérdezte az Aldiból hazafelé jövet minden előzmény nélkül. Viszont könnyen meg lehetett nyugtatni, hogy egyrészt odébb van az még, másrészt addigra már ő is nagy lesz és lesz felesége és gyereke. Na ezen aztán fennakadt.

- Nekem lesz feleségem? De én nem akarok feleséget. A Panni lehet?
- A Panni az unokatesód, ő nem lehet.
-Akor én nem akarok feleséget.

Este azért folytatódott a sztori, Dórival a nagyok lángost sütöttek, és megint beindult Boldi agya:

- Ha nagy leszek, akkor a feleségem süti a lángost, ha én már nem akarom?
- Bingó, Boldikám, én is ezért vettem el anyát!
- Értem- mondta Boldi komolyan, és látszott, hogy megvilágosodott a feleségkérdésben.

Este a fagyizásnál:

Ah-Apa,ha már feleségül mentem és már nagy leszek és nem tudom, hogy hogy kell elmenni valahová, akkor odaadod a GPS-t?

Homok

Bercus és Áron órákig homokoztak a strandon, saját vendéglőt nyitottak, lehetett enni homoklevest, utána rántott homokot, aztán homokszörpivel öblögettünk, végül felvágtuk a homoktortát.




Heti hetes

Bogdány után Balatonalmádiba mentünk nyaralni, és már a második napon áthoztuk Szidit és Danit Pápáról, így a balatoni két hétből az elsőt öt gyerekkel élveztük, és az "élvezet" itt nem irónia, nagyon jó volt, és ahogy 2+1 nem = 3 szabály a sajátok esetében még mindig megállja a helyét, úgy az öt gyereknél is igaz, hogy az nem 3 + 2. Az elsőnél a végeredmény érzetre nagyobb, míg a másodiknál az egyenlőségjel után nyugodtan maradhatna 3 körüli érték, bár 5 gyereknek bundáskenyeret sütni, vagy melegszenyát nem kis vállalkozás, főleg 35 fokban.... Ennek megfelelően a közértben is ipari mennyiségek kerültek a kosárba, és másnap már kongott a hűtő az ürességtől, pl. 5 liter tejből egy nap alatt lett másfél, ill. tízesével fogytak a rudik, 14 tojásból készült a rántotta..., de olyan jó volt, megint végigröhögték az egészet, és Dani egyre bátrabb lett a vízben, a végére Szidi is összehaverkodott a siklókkal, Bobek pedig VP hátáról ugrotta a szaltókat. Nem is olyan rossz ötgyerekesnek lenni, csak kell egy boci a kamrába, meg tyúkok a kert végébe, és valami édességgyárral sem árt jóban lenni...., menne ez, mint a karikacsapás...








Fáradtan

Boldi nagyon fáradt volt egyik este:
- Anya! Én nem akarok meghalni, nem akarok feleséget venni magamnak, és azt szeretném, hogy feküdj mellém.

Összebújtunk, és helyreállt a világbéke.

Újra itthon

Egy hónap és 18 nap után csütörtökön hazatelepültünk, és azóta csak pakolok, pakolok és pakolok. Eredetileg még két hétig Bogdányban maradtunk volna, de a csatornázatlanságból fakadó állapotok keresztül húzták a számításainkat. Szar ügy...
Sokszor eszembe jutott a blogunk, hogy már hetek óta semmi hírt sem adtunk magunkról, gyötört lelkiismeret, és néha vágytam is a tudósításra, de olyan jó volt teljesen belefeledkezni a nyárba, s a magunkkal vitt mobil internet sem funkcionált megfelelően, egy óra alatt töltötte be a híreket, blogolni lehetetlenség volt a segítségével. Lassan elkezdem feltöltögetni ami lemaradt, és már most tervezgetem a csehországi utazást.
Bár elindulni és megérkezni mindig nehéz, a közte lévő másfél hónap ismét parádésra sikeredett.

péntek, augusztus 6

Veszprémi állatkert

Boldi összehaverkodott Veszprémben valami majomjellegűvel

vasárnap, július 18

Butalitás

Boldi, te olyan butális vagy!- ripakodott rá Árcsi Boldira, mikor Bobek kivette Áron kezéből a kisautót.

Hogy hívnak kisfiú?

Áron lovag vagyok, már kilenc hónapja!- felelte Árcsi.

Mende

Mendére voltunk hivatalosak Csabi - Boldi ovis barátja - szülinapi bulijára. A helyszín egy gazdaság volt, vagy hívhatjuk farmnak is, elképesztő méretekkel és a elképesztő élménytömeggel. Volt itt medencézés, vízibombával locsolás, traktoron utazás, foci, szalmabálán ugrálás és lovaglás is. A ló hátára még Áron is felült, sőt mondhatni nagyon vagány volt. Maga a ló egy lovastornára képzett türelmes darab volt, és a fiúknak különböző feladatokat kellett végrehajtaniuk a lóháton, amit ők boldogan teljesítettek. Elmentünk a méneshez is, ahol Áron szerelembe esett egy lóval, és hosszasan szimatolgatták egymást, sőt még csókot is váltottak. Indulás előtt még az oviscsapat a tyúkok segge alól kibányászta a tojásokat, megnézték a malacokat, megsimogatták a kisbirkákat, hogy aztán hazafelé a fiúk ájultan aludjanak az autóban.

Említésre méltó még az ebédre feltálalt birkapörkölt is, és azóta sem tudom, hogy a 2 darab meggyfalevél miatt volt-e olyan pörfekt. Szóval nagyon nagy buli volt.