Háromgyerek egy csapat

Mostanában VP hajnali hatra jár az érettségi tételekért, és nekem nincs szívem ilyen korán felébreszteni Boldit, így tegnap itthon maradt. Mivel hétvégén hihetetlen pörgős és kezelhetetlen volt (rajta így jön ki a fáradtság), féltem, hogy mi lesz velünk, hogy fogjuk átvészelni ezt a napot, ráadásul VP este egy kötelező vacsira is hivatalos volt.

Felesleges volt aggódnom, mert Boldi meghálálta, hogy hagytam aludni, nagyon fantasztikusan viselkedett, együtt nyüzsögtünk egész nap, és engem elárasztott a büszkeséggel átszőtt boldogság, csodálatos dolog ez a háromgyerekesség. Bobek a játszótéren atyáskodott, teljes volt az összhang. Eszembe jutott, hogy nyáron mennyivel könnyebb a gyerekekkel, mikor egész nap a telken a kertben molyolunk, kevesebb a szabály, nagyobb a tér, kevesebb az "ütközés", nagyobb az étvágy....

Hétvégén elfogott a rettegés, hogy 10 nap múlva repülünk Törökországba, úgy éreztem, ezekkel a gyerekekkel ez teljes lehetetlenség. Most már számolom a napokat, hogy Boldit idézzem, "márcsak hetet kell aludni"....
Azt hiszem nagyon jól sikerültek a srácok:

Utcabál

Amióta kitavaszodott, egyre gyakrabban tartunk utcabált Namuéknál. Mivel az utcában minden házban lakik 2-3-4 gyerek (vigyázat, aki a Zöldkőbe költözik, pár hónap alatt teherbe esik....!), akik számára a szép kertek zöld gyepe helyett sokkal vonzóbb az utca pora. Mint a halrajok a tengerben, úgy nyüzsögnek fel s alá, a garázsokból pedig előkerülnek a spéci járművek, az anyukák a kerítést támasztva pletykálnak, nincs is ennél jobb, tiszta falu!
Tegnap délelőtt a bölcsis korosztály bálozott: Panni, Franci, Samu, Rebi, Áron és Berci, valamint a szülők: 3 Eszter és jómagam.

Megint csúszda

Miután május elsején sikerült a Jobbik majálisával egyidőben kimennünk a csúszdaparkba, ezen a hétvégén szinte hiányzott a szittya nyüzsgés.
Kitaláltuk azt az okosságot, hogy reggel 9-től megyünk ki max. 11-ig, mert 10.30 táján benépesül a környék és hozzák a szülők a gyerekeket csúszni.
Addig viszont béke és nyugalom van. És milyenek a gyerekek: a Háromgyerek képes bármilyen párosításban froclizni egymást, meg visítani, meg lábat kitenni, meg hangosan bőgni, de amint odaérünk a Hajógyári sziget nagy csúszdáihoz, Boldiban felhorgad az apai ösztön és úgy terelgeti Áront a lejtőn, meg a létrákon, hogy egészen elolvadunk a meghatottságtól.
- Vigyázz Áron, itt nehogy leess! Gyere mögöttem, majd fogom a lábad lefelé. Ne félj, itt vagyok előtted, vigyázok rád!
És ez a két kakaska, mint két angyalka kézenfogva húzzák egymást fel és csúsznak együtt le.
Most hétvégén Áron is lecsúszott a piramisos-szabadesős csúszdán, persze végig Bobek
irányítása alatt. Tényleg öröm volt nézni őket.
Ötszázé meglovagoltattam Áront is a pónival. Először persze prézli volt és nem akart elengedni, hogy üljek föl én is, de mondtam, hogy nincs hely.
- Jó, akkor fogd a kezem!
Mentünk egy kört, Áron a lovon, én mellette kézenfogva. Mondom neki:
- Áron így nem tudlak lefotózni!- mire ez a hiú kismajom abban a pillanatban elengedte a kezem, és ment tovább egyedül. Ennek köszönhető, hogy sikerült néhány felvételt készíteni. Videóval nem próbálkoztam, mert olyan lassan mentek körbe, hogy úgyse látszódott volna mozgóképnek.
Péntek este keresett Eszti telefonon, de nem tudtam felvenni. Mint utólag kiderült, szombat délelőtti közös programot szeretett volna szervezni. És amilyen a sors, mindenféle előzetes egyeztetés nélkül sikerült összetalálkoznunk a csúszdáknál.
A két hétvége képei vegyítve:

Megérkezett

Olyan lassan telt a mai nap, 2kor úgy éreztem, nem bírom ki a maradék két órát. Aztán valahogy mégis sikerült, és negyed öt tájban megérkezett Boldi, mosolygósan, telis tele élményekkel. Azt hiszem írtam már, hogy szuper ez a mi ovink, és ma megint megerősödött bennem az érzés. Az óvónénik nem elcsigázva szálltak le a buszról, hanem boldogok voltak, áradoztak, hogy milyen jól is sikerült ez az elmúlt öt nap, mutogatták a gyerekek alkotásait, mindenkihez volt pár kedves szavuk. Fáradt vagyok hosszabban írni, a lényeg, hogy itt szuszog mellettem Boldi, megnyugodtam.

Záp

Reggel fél7 tájban nincs is jobb egy kis palacsinta sütésnél. Áron természetesen segít. Míg elmentem lisztért a spejzba, a három tojás mellé pottyant egy záp is!

Utolsó

Holnap már az érintett fog beszámolni, addig is a mai friss hírek:

"A legfrissebbek máról.

Mire elindultunk, már nem esett, sőt ki-kisütött a nap. Mátraszentimre viszont egy tejszerű felhőbe burkolózva fogadott minket (Karcsi, Mici-aki egész évben úszni járt velük, és én). Szemmel láthatóan az időjárás egy cseppet sem tartotta vissza a gyerekeket. Néhányan a kertben játszottak, vagy a szobában rajzolgattak, vagy hintáztak….Édesen fogadtak minket, Karcsit azonnal lefoglalták - húzták-vonták egymást. Mindenki megmutatta melyik házban lakik, hol, ki mellett alszik, alvós –lefekvős történeteket meséltek. Délelőtt kis szövőkeretben szőttek, délután folytatják majd. Minden nap kézműveskedtek, majd meglátjátok, mert a készterméket hazahozzák. Ebédnél remek étvággyal láttak a grízgombóc leveshez, a zöldborsófőzelékből

mindenki repetázott. Utána, hogy lemozogjuk a nem kevés ebédet neki láttunk focizni a nagy pályán. Saci, Karcsi és én is beálltunk. Húúúúú-nagyon jó volt. Fél 4 felé visszaindultunk. Indulásunk után érkezett a posta. Este Rozi szülinapjára palacsintatorta készül. Nagyon klasszak a házikók, a fűtés üzemelt mindegyikben. Csuda jól érzik magukat, és komfortosan mozognak a környéken. Higgyétek el, mindenki nagyon élvezi a táborozást. Egészen felszabadultak, boldogan játszanak egymással, sőt olyanok lettek jóba, és alakult ki köztük barátság, akik az

oviban nem játszanak együtt ilyen elmélyülten. Nagyon szórakoztatóak voltak. Tele vannak élménnyel, talán a képek segítségével jut majd eszükbe, mi minden történt velük ebben a pár napban. Lehet, hogy nem tudnak majd kapásból mesélni, legyetek türelemmel, nagy alvás után előjönnek majd az élmények.

A holnapi találkozásig kitartás, „mindjárt” érkeznek.
Egy focizásban megfáradt hírhozó:
TJudit"

Vágta

Mivel Boldi mai levelébe ideje korán azt is beleírtuk, hogy "VP és Berci fodrásznál jártak", felhívtuk Magdi nénit, aki segített betartani az ígéretünket, és megtavasziasította a fiúkat. Bercus még kispasisabb lett:

Korok

Dórit ma vásárlás közben friss egyetemistának nézték egy fürdőruhaboltban.

Én összetegeződtem a 70 éven fölüli érettségi elnökkel.

És a Boldival mizujs?

Este megkaptuk az újabb beszámolót a kiránduló zebrákról:

"Sziasztok, már csak kettőt kell aludnotok :-)
Tudom, hogy mindenki szeretne valami személyeset is megtudni saját csemetéjéről, ezek a részletes zebrahírek: A tegnap délutáni Piszkés tető/csillagvizsgáló vezeti az élményranglistát. Mindenkit elbűvölt, olyan fáradtak voltak, hogy alig bírtak vacsizni,
bedőltek az ágyba, 9-kor már mindenki aludt. Manu, mint 2 angyal, foltos szalamandra nevet választotta tegnap a Bőgős réten. Aisának állandó programra van szüksége, akkor köszöni jól van. Őt a bőgős rét nem ríkatja meg. P.Rozi sokat kérdez, kiválóakat mond, remek táborozó. Andrist minden érdekli, örömmel vesz részt mindenben, Rózával szívesen játszik.
Ma reggelire lángos volt. Mindenki remek étvággyal bír. A patakhoz kirándultak, ahol többen vizesek lettek - véletlenül ;-) . Nagyon meleg volt, így gyorsan száradtak.
A patakban igazi kincsekre leltek. A legszemfülesebb keresők- Nono, Samu, Füli, - aki sokat mosolyog. Peti bácsi és a mátraszentimrei iskola 3.-os, 4.-es osztálya volt a túravezető.
Nagyon elfáradtak, Madlovits Hanna sikeresen bíztatta Rajnai Rozit, akinek egy csepp energiája sem maradt a kutyagolás végére. H.Beni Mátéval játszik szívesen. Ma reggelre nagy alvás után végre kipihenték magukat mindketten. Ágo remek étvággyal és derűs jókedvvel ébred minden nap. Róza barátkozós, fiúkkal főként. Veronika és P.Rozi fogtestvérek lettek, mert ugyanaz a foguk mozog. Milán komoly, de nagyon kinyílt és öröm számára minden. Csabi majdnem rosszalkodik, -de mégsem. Felszabadultan játszik és nagyon nagy rendet tart a bőröndjében.
A délelőtti fárasztó séta után többen lepihentek ebéd után. (Nem áruljuk el, hogy Milán délután elaludt.) Azt hiszem nagyon jól érzik magukat, de holnap személyesen is meggyőződöm róla, látogatójuk érkezik majd. Néhányan azért számolják a napokat, mert fogynak, pedig még maradnának.
A holnapi tudósításig minden jót:
Saci, Gyönygi és Sylvia nevében Judit"

Ezt a levelet kaptuk tegnap. VP-vel csak olvastuk, és minden sorban vártuk, hogy hátha Boldiról is szól a fáma, de sajnos egyedül ő maradt ki a felsorolásból. Nem csináltam belőle hiúsági kérdést, de nagyon jó lett volna hallani felőle, ha már így mindenkit név szerint említettek, ill. egész éjjel az motoszkált a fejemben, hogy mi van, ha azért nem írtak, mert nem érzi igazán jól magát.....

Reggel mondtam is VP-nek, hogy beszéljen Judittal, miért ez a hírzárlat.

A magyarázat: az óvónénik második, keddi levelükben Boldit név szerint említették egy általunk írt vers kapcsán, ugyanis a gyerekek minden nap kapnak levelet a szülőktől, amit jó előre betáraztunk a csomagba. Mi a leveleink végére verseket írtunk Boldinak, ami megtetszett a csapatnak, és ezt említették az óvónénik "Boldi verseként". 2 szülő tegnap megkereste Juditot, és kérdőre vonták, hogy Boldi neve miért szerepelt "külön kiemelve" a második levélben, és az ő csemetéjüké miért nem, "ki is az a Boldi?". No komment...... Ezt kompenzálandó küldtek tegnap egy olyan levelet, amiben mindenkiről írtak pár szót, kivéve Bobekról. Én ezt nem értem. Felnőtt emberek, szülők, nemdebár? Jól esett volna hallani Boldimról, esküszöm nem számolgattam volna a szótagszámokat, hogy kiről írtak a legtöbbet... Igaz feltűnőbb egyet kiemelni, mint húszból kihagyni, de valószínűleg azok a szülők, akik ezt szóvá tették, észre sem vették, hogy itt kompenzáció esete forog fenn, és Boldi neve tabu egy levél erejéig. Nekem feltűnt.

(ÉS azt gondolom, nem ez volt a legmegfelelőbb pedagógiai lépés sem....)

Főzöcske

Áron a homokozóban ebédet főzött, keverte-kavarta, és már tálalta is:
-Anya, főztem neked valami igazán finomat!
-Mit főztél, Áron?
-Egy finom nyaklevest!

Otikám, jól vagy???

Szombaton meglátogatott minket Münchenből Kere és Oti, összesen hat lábon (2/4). Otiról az a hír járja, hogy barátságos és nagyon türelmes kutyus, mindkét tulajdonságát alaposan leteszteltük, és tényleg. Áront teljesen megbabonázta, és az én nem beszélő Bercusom is gyorsan megtanulta németül, hogy "sitz" és "komm", bezzeg azt, hogy "mama" még mindig nem mondja magától...

Oti csak tűrt és tűrt, a Háromgyerek pedig masszírozta, süvítettek a füle mellett a labdák, hárman rángatták a pórázát...

Kere! Légyszíves nyugtass meg, hogy Oti jól van, és nem ábrándult teljesen ki az emberiségből..... (max. a gyerekeket ugatja)!

Híradás a Mátrából 2.

Megérkezett az újabb tudosítás a zebráktól:

"A tegnap esti és a mai hírek- gondolom kíváncsiak vagytok ;-)!

A vacsi után még egy kis játszás, aztán zuhanyzás, fekvés.Gyöngyi és Saci háza népe aludt el hamarabb, viszont korán kukorékoltak is. A legelső kakasok 6-kor Milán és H. Beni. Sylvia szerencsésebb, ők n8-kor ébredtek. Füli legutoljára. Boldi alma nélkül aludt el, eszébe sem jutott. Dávid már a mese közben elaludt, jókedvűen ébredt. Senki nem sírt vagy kesergett, és mindenki boldogan, kiegyensúlyozottan kezdte a napot. Reggelire rántotta, és még egy kis lekváros kenyér. Megérkezett a posta a leveleitekkel, Boldi verse tábori verssé avanzsált. Ebédig mátrai fa készítése színes papírcsíkokból-közösen, mindenki. A kert nagyon vonzó, óriási tobozokat felhúznak egy botra -ez a virslisütés. A helyi focicsapat edzését figyelemmel kísérik. Ebéd: Gulyásleves és fánk. Kis pihi. Délután csillagvizsgálós program. Oda iskolabusszal mennek, vissza a piros erdei úton a bőgős rétre. Már nagyon várják. Az idő kellemes, kullancsot senkiben nem találtak. Holnap "helyi" Krisztina vezetésével a három patak találkozásához mennek.A táborvezetők mindenkit üdvözölnek. Én pedig várom a legfrissebb jelentést.

Tjudit"

Csepegtetve

Ha uzsonna, akkor terasz, és evés után öntözés, csepegtetve, cumisüvegből! Közben Áron sorolja a növények nevét: árvácska, büdöske, tuja, rozmaring, curry, borsikafű, oregano, levendula....

Anyák napja

Már pénteken kaptam Bolditól egy saját készítésű virágot, és vasárnap csatlakozott hozzá egy vers, amit az oviban tanult. A legnagyobb ajándékot az jelentette, hogy Bobek már egy héttel előtte számolta a napokat, hogy mikor mondhatja el a verset, észben tartotta, hogy vasárnap Anyák napja lesz, és reggel, ébredés után rögtön el is szavalta. Boldi az "r" betűvel még hadi lábon áll, de ez nem zavarta sem őt, sem engem, olyan jó az anyukájának lenni!!!

Móra Ferenc - Anyának

Álmomban az éjszaka
aranykertben jártam.
Aranykertben aranyfán
aranyrigót láttam.
Aranyrigó énekét
a szívembe zártam.
Ahány levél lengedez
szélringatta ágon,
ahány harmatcsepp ragyog
fűszálon, virágon,
Édesanyám, fejedre
annyi áldás szálljon!

Innen is küldök egy hatalmas puszit és ölelést az Anyukámnak, Namunak, köszönöm neki az elmúlt 30 évet, és főleg azt, hogy ilyen fantasztikus Nagymama!

Weöres Sándor: Buba éneke

Ó, ha cinke volnék, útra kelnék,
hömpölygő sugárban énekelnék –
Minden este morzsára, búzára
visszaszállnék anyám ablakára.

Ó, ha szellő volnék, mindig fújnék,
minden bő kabátba belebújnék –
nyári éjen, fehér holdsütésben,
elcsitulnék, jó anyám ölében.

Ó, ha csillag volnék, kerek égen,
csorogna a földre, sárga fényem –
Jaj, de onnan vissza sose járnék
anyám nélkül mindig sirdogálnék.

Nem igazán kedvelem az "egy napos emlékezzünk/köszöntsük/szeressük" ünnepeket, szeretném, ha egész évben éreznénk/ünnepelnénk/köszönnénk! Mi igyekszünk...

Híradás a Mátrából

Boldi ovis kiránduláson van a Mátrában. Pénteken jön haza. Szóval ez egy ötnapos kirándulás. Szeptemberben én is elviszem a végzős osztályomat kirándulni. Hosszú kirándulás lesz. Négynapos.

Mikor először meghallottam az ötletet az oviban a szülőin, akkor kicsit fennakadt a szemem, de gondoltam, hogy majd elfelejtik, de nem.

Boldi eddig csak a nagyszülőkkel volt együtt hosszabb ideig, minket szülőket nélkülözve, úgyhogy mi is izgatottan várjuk a híreket, de még annál is jobban a pénteket.

Minden napra csomagoltunk levelet Boldinak és minden nap kapunk az óvónéniktől ímélt, amit a telefonos beszámoló alapján ír le a pesti kolléga.
És nincs ám mobilon hívogatom az óvónénit, hogy nem köhög-e, kakilt-e, meg hiányzom-e, mert direkt oda mentek, ahol nincs térerő.
Na nézzük, mi jött ma a hírek rovatba:

Sziasztok!

Reggel integettem az induló Zebráknak, és már itt is van az első tábori
jelentés. Íme:

"Az utazás rendben ment, egyszer "pisiszünet" nagy érdeklődésre való
tekintettel az automata Wc-nél.

Elosztottuk a házakat, amiket a kertben lévő eszközökről neveztünk el:
Szekeresek Sacival laknak: Manu, Boldi, Beni, P.Rozi, Nonon, M. Hanna és
Máté
Hintások (mert a házuk a hintákhoz esik közel) Gyöngyivel együtt: Dávid,
Andris, Veronika, Milán, Aisa, K.Hangya
Bográcsosok Sylviával: R.Rozi, Róza, Ágo, Csabi, Füli, Samu
Csabi örül, mindig is szeretett volna ilyen kis faházban lakni.

A kertben van egy igazi szekér, amit igazi ostorral hajtanak, de nem
megy semerre, mert lovak nincsenek :-).
Az ebéd: parileves, sült csirke, petrezselymes burgonya, csokis süti,
amiből még az uzsonnára is maradt.
Most éppen bóklászás, közben az igazi focipályán éppen Saci vezényel egy
középkezdést.
16-tól gyöngyfűzés lesz, szép színes gyöngyökből karkötőt vagy akár
krokodilt is lehet majd fűzni.

Fél hét felé vacsi, tejbegrízzel.
Az idő változó, kellemes, időnként csöpörgős.

Holnap csillagvizsgálós program."

Sylvia, a helyi tudósító egy "térerő" közepéről adta a friss infókat, a
háttérből gyerekzsivaly, Gyöngyi nevetés, Mátraszentimrét belakják a
zebracsikók.

A holnapi tudósításig minden jót:
TJudit

"De szeretnék gazdag lenni, egyszer libasültet enni..."

Namu hétvégén libát sütött. Volt ám sikere!!!